I.RÉSZ

1.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

 

1.cikkely: Az iskola belső rendszabályzata a következő törvények és szervezési, valamint működési rendszabályzatok alapján készült:

- Legea Educaţiei Naţionale. nr.1/2011;

- ORDIN nr. 4183 din 4 iulie 2022 privind Regulamentul-cadru de organizare şi funcţionare a unităţilor de învăţământ preuniversitar;

- Aneaxa nr. 1 la OMEN nr. 4927/29.08.2013 privind organizarea  practicii pedagogice a elevilor din clasele pedagogice, specializarea învățător – educatoare, cu modificările și completările ulterioare, Ordinul nr. 4812/30.07.2020

2. cikkely: Mivel a BENEDEK ELEK PEDAGÓGIAI LÍCEUM magyar tannyelvű oktatási intézmény, és az iskola rendszabályzata az intézményben kifejtett oktató-nevelői tevékenységnek belső szervezési és működési alapelveit tartalmazza, ezért jelen iskolai dokumentumot magyar nyelven szerkesztettük.

3.cikkely: Az iskola belső rendszabályzatának tervezete bemutatásra és megvitatásra kerül a szülői tanács előtt, a diákok iskolai tanácsa előtt, a nevelőtanács előtt, ahol szavazati joggal rendelkezik a didaktikai kisegítő és a nem didaktikai személyzet is.

4.cikkely: A belső rendszabályzatot, utólagos kiegészítésekkel és javaslatokkal, az intézmény vezetőtanácsa fogadja el.

5.cikkely: Miután az iskola vezetőtanácsa elfogadta a belső rendszabályzatot, a titkárságon iktató számmal látják el, tehát hivatalos dokumentummá válik. A belső rendszabályzat előírásait az iskola személyzetének, szülőknek és diákoknak a tudomására kell hozni, látható és hozzáférhető helyre ki kell függeszteni. Osztálytanítóknak és osztályfőnököknek kötelessége a belső rendszabályzat szülők és tanulók előtti ismertetése. Az iskola személyzete, a tanulók szülei, a tanulók aláírásukkal igazolják, hogy tudomásul vették a belső rendszabályzat előírásait.

6.cikkely: Tudomásul vétel után a rendszabályzat előírásainak betartása kötelező. Az előírások be nem tartása kihágásnak minősül, és a jelen törvényeknek megfelelően büntetendő.

7. cikkely: A belső rendszabályzat előírásait ki lehet egészíteni, lehet frissíteni 30 napon belül az új tanév kezdete után. Az új javaslatokat az iskola titkárságára kell beadni írásban, s azoknak elbírálása után bekerülhetnek a belső rendszabályzatba.

2.FEJEZET

8. cikkely:  Az iskola vezetősége a felek közötti párbeszédre és tanácskozásra alapozza döntéseit, bátorítva a szülők bevonását az iskola életébe, tiszteletben tartva a tanulók véleményalkotó jogát, biztosítja a döntések és az eredmények átláthatóságát egy időnkénti, adekvát tájékoztatás által.

9. cikkely: Az iskola teljesen mentes a politikai és/vagy vallási beavatkozásoktól, s területén tilos bármilyen politikai tevékenységet vagy térítői szándékot folytatni, melyek átlépik a moralitás és a társadalmi együttélés határait, és veszélyeztetik mind a pedagógusok, mind a tanulók pszichikai integritását.

2.RÉSZ

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSE

1.FEJEZET
ISKOLAHÁLÓZAT

10. Cikkely:A Benedek Elek Pedagógiai Líceum az országos iskolahálózat akkreditált, jogi személyiséggel rendelkező egysége, ami azt jelenti, hogy:

- hivatalos alapítási és működési engedéllyel rendelkezik

- köztulajdonban lévő anyagi bázissal rendelkezik úgy, mint: épület a Márton Áron tér 2. szám alatt, megfelelő tárgyi felszereltséggel

- pénzügyi azonosító számmal – cod CIF

- számlaszámmal az Állami Kincstárnál

- az állami címerrel ellátott bélyegzővel, a minisztérium és az intézmény megnevezésével.

11. cikkely: Iskolánknak mint jogi személyiséggel rendelkező intézménynek van egy vezetősége, van személyzete és saját költségvetése, saját könyvvitele, s a törvények biztosította határok között rendelkezik intézményi és döntési autonómiával.

12. cikkely: Az oktató-nevelő tevékenység hatásfokának növelése és az anyagi gazdálkodás optimizálása érdekében, ha szükséges, iskolai konzorciumot hozhatunk létre más oktatási intézménnyel. Ez a konzorcium az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően működhet.

13. cikkely: Iskolánkban három szinten folyik oktató-nevelői tevékenység:

- előkészítő – IV. osztály – elemi oktatás Step by step alternatív rendszerben – 5 osztályközösség

- 5 – 8 osztályos általános oktatás – 4 osztályközösség

- 9 – 12. osztályos líceumi osztályok, egy-egy reál, természttudományok-bilingv angol, egy-egy vokációnális (tehetséggondozó), óvópedagógus – tanítói szakképesítéssel, illetve egy kisgyermeknevelői szak, összesen 9 osztályközösséggel.

  2.FEJEZET
AZ ISKOLAI PROGRAM MEGSZERVEZÉSE 

14. cikkely (1): A tanév szeptember 1-én kezdődik, és a következő kalendarisztikus év augusztus 31-én fejeződik be.

(2) A tanév szerkezetét, a didaktikai tevékenység időtartamát, a vakációk idejét, valamint a záróvizsgák időpontját  tanügyminiszteri rendelet határozza meg.

(3)  Objektív okok miatt, mint például járványok, természeti katasztrófák, szélsőséges időjárás, stb. az oktatást ideiglenesen fel lehet függeszteni meghatározott időre.

(4) Az egész iskolában az oktató-nevelői tevékenységet az igazgató függesztheti fel, miután egyeztetett a szakszervezeti felelőssel, a szülői bizottság elnökével, és a Tanfelügyelőség jóváhagyta a felfüggesztésre vonatkozó kérést.

(5) Az ideiglenes felfüggesztése után pótló tevékenységeket kell beprogramozni azért, hogy félév, illetve tanév végéig a tanulók behozzák a lemaradást. Ezeket a tevékenységeket a vezetőtanácsnak kell jóváhagynia, és közölnie kell a felfüggesztést engedélyező intézménnyel.

(6) A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel az oktató-nevelő tevékenység módja hetente változhat, amennyiben a tanulók és pedagógusok egészségi állapota indokolja, ezt a vezetőtanács dönti el, melyet közöl a járványügyi hatóságokkal és a tanfelügyelőséggel. 

15. cikkely(1): Iskolánkban az oktatási forma a nappali óralátogatásos rendszer, mely hidrid vagy online oktatási formára változhat, amennyiben a járványügyi helyzet megköveteli ezt.

(2) Mind a hibrid, mind az online rendszerbe való áttérés során a tanulónak kötelessége részt venni az oktatáson, a pedagógusnak pedig kötelessége ez esetben is az órarend szerint megtartania a tanórákat.

(3) Az előkészítő – 4. osztályok Step by step oktatási rendszerben dolgoznak, s mint ilyen, napi programjuk ennek megfelelően alakul. Vagyis:

a. 8,00 – 9,30: reggeli üzenet, 1 pedagógussal

b. 9,30 – 10,00: szünet

c. 10,00 – 12,00(12,30): tanórák a két pedagógussal, szünetekkel

d. 12,30 – 13,30: ebéd

e. 13,30 – 14,00: szünet, mozgás, játék

f.  14,00 – 16,00: délutáni program.

(4) Az 5 – 12. osztályok 50 perces órákkal működnek, 10 perces szünetekkel és egy nagyszünettel.

(5) Az 5 – 8. osztályokban a didaktikai tevékenység 8,00 – 15,00 óra között zajlik, a 9-12 osztályokban pedig kerettantervi és opcionális órák magas száma miatt néha 7,00 órakor kezdődik a tanítás, 15,00 óráig tart. A tanórák között 10 perces szünet van, 10,50 – 11,10 között van a nagyszünet, amelyek a jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel módosultak az 1 sz. melléklet szerint.

(6) Ideiglenesen, meghatározott időre, a tanórák időtartamát vezetőtanácsi döntés és tanfelügyelőségi jóváhagyás után az igazgató megváltoztathatja.

3.FEJEZET

TANULÓI KÖZÖSSÉGEK

16. cikkely(1): Iskolánkban összesen 471 tanuló van, akik 18 osztályközösséget alkotnak a következőképpen:

5 osztály az elemi oktatásban – Step by step alternatív rendszerben

4 osztály a gimnáziumi oktatásban és

9 líceumi osztály, melyekből évfolyamonként egy-egy természttudományok-bilingv angol és egy-egy óvópedagógusi-tanítói vokacionális osztály, illetve egy kisgyermeknevelői szak.

(2) Az egy osztályon belüli tanulói létszámot az érvényben lévő 185/2020-as módosított törvény szabályozza, mely szerint:

az elemi osztályokban 17 – 22 között,

az 5 – 8. osztályokban 22 – 26 között,

a líceumi osztályokban 24 – 30 közötti a tanulók létszáma.

(3) Indokolt esetben az osztálylétszám meghaladhatja a törvényes keretet, de ebben az esetben a tanfelügyelőség vezetőtanácsának jóváhagyása szükséges.

17. cikkely(1): Iskolánkban két idegen nyelvet tanítunk: az angolt, illetve a németet, és cikluskezdő osztályokban biztosított az idegen nyelvek tanulásának kontinuitása.

(2) A természettudományok-bilingv angol osztályok – a törvényes rendelkezéseknek megfelelően – angolórákon csoportbontással dolgoznak, ami azt jelenti, hogy az osztályközösség 2 csoportra oszlik.

(3) Cikluskezdő osztályokban, amennyiben a tanulók előző években nem tanulták az adott idegen nyelvet, az iskola vezetőségének kötelessége felzárkóztató program beiktatására az összes tanuló nyelvismeretének egy szintre hozásának érdekében.

III.RÉSZ

ISKOLAVEZETÉS

1.FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 

18. cikkely(1): A jogi személyiséggel rendelkező iskolákat a vezetőtanács, az igazgató és adott esetben az igazgató helyettes vezeti.

(2) A feladatok teljesítése érdekében az iskola vezetősége tárgyal és egyeztet az összes oktatásban érdekelt szervezettel: a nevelőtanáccsal, szakszervezettel, szülői képviselettel, diáktanáccsal, más oktatási intézményekkel a pedagógiai gyakorlat érdekében, a helyi vezető szervekkel.

(3) A tanfelügyelőség jogtanácsosa által biztosítja a tanácsadást és a jogi képviseletet az iskola számára.

2. FEJEZET
A VEZETŐTANÁCS 

19. cikkely(1): Az iskola vezető szerve a vezetőtanács.

(2) A vezetőtanács megválasztását és működését a tanügyminiszter által kiadott rendelkezések és jogszabályok irányítják.

(3) Az iskola igazgatója egyben a vezetőtanács elnöke is.

(4) A vezetőtanács gyűlésein megfigyelőként a helyi szakszervezeti felelős is jelen van. Meghívása a vezetőtanács elnökének a kötelessége.

20. cikkely(1): A vezetőtanács üléseit az elnök hívja össze legkevesebb 72 órával a gyűlés előtt, ismertetve a meghívottakkal a napirendi pontokat, valamint a megvitatásra kerülő dokumentumokat.

(2) A rendkívüli vezetőtanácsi gyűléseket legkevesebb 24 órával a gyűlés előtt kell összehívni.

(3) Az összehívás akkor minősíthető érvényesnek, ha az alábbi formák közül valamelyikén valósul meg:

• postai levélben,
• faxon,
• e-mailben
• a meghívott személy aláírásával.

21. cikkely: A vezetőtanács elnökének kötelessége meghívni a diáktanács elnökét is azokra a gyűlésekre, melyeken diákokat is érintő problémákat tárgyalnak meg és hoznak határozatot.

3.    FEJEZET
AZ IGAZGATÓ

22. cikkely(1): A jelen törvényes rendelkezések, valamint a vezetőtanácsi határozatok szellemében a végrehajtó szerepet az iskolában az igazgató gyakorolja.

(2) Az igazgatói funkció betöltése, a törvény szerint, versenyvizsga alapján történik, a címzetes pedagógusok támogatásával, a nevelési menedzsment szakértői közül, a tanügyminisztérium által összeállított metodológia szerint.

(3) Az iskola költségvetésének biztosításáért az igazgató fenntartó-költségvetési szerződést köt a település polgármesterével.

(4) Az igazgató nevelési-menedzsment szerződést köt a megyei főtanfelügyelővel.

(5) Az igazgatói mandátum idején az igazgató nem tölthet be vezetői funkciót egy politikai pártban semmilyen szinten.

(6)  Az iskola vezetőtanácsának 2/3-os javaslatára vagy a nevelőtanács 2/3-os javaslatára a megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsa az igazgatót felmentheti funkciójából. Ez utóbbi esetben a tanfelügyelőség kivizsgálást rendel el, és a kivizsgálás eredményének függvényében a tanfelügyelőség vezetőtanácsa eldönti az igazgató felmentését, amit  főtanfelügyelői döntésként hoz az igazgató tudomására.

(7) A megüresedett igazgatói funkcióra, versenyvizsga szervezéséig, az iskola nevelőtanácsának javaslatára a tanfelügyelőség vezetőtanácsa a címzetes tanárok közül kinevezhet ideiglenesen egy pedagógust a tanév befejeztéig vagy a versenyvizsga szervezéséig.

23. cikkely(1): Mint végrehajtó, az igazgatónak az alábbi funkciói vannak:

az intézmény törvényes képviselőjeként ellátja a végrehajtó feladatokat

megszervezi az iskola oktató-nevelő tevékenységét

felel a törvényesség betartásáért az egész intézmény területén

a helyhatóság szerveivel, a társadalmi partnerekkel, a szülők és diákok képviselőivel történt egyeztetés után biztosítja az iskola stratégiai vezetését

biztosítja a kapcsolatot a helyi, specifikus célkitűzések és a regionális / országos célkitűzések között

beszerzi és biztosítja az iskola működéséhez szükséges engedélyeket és jóváhagyásokat

biztosítja az egészségügyi normák és a munkavédelmi normák betartását

a tanulók pedagógiai gyakorlatának megvalósításáért szerződét köt a gyakorló óvoda vezetőségével

évente beszámolót tart az iskolában folyó oktató-nevelő tevékenység minőségéről, melyet a minőségbiztosítási (CEAC) bizottság állít össze; a jelentést, melyet a vezetőtanács jóváhagy, bemutatja a nevelőtanács előtt, a szülői bizottság előtt, és a helyhatósági szervek, valamint a tanfelügyelőség tudomására hozza.

(2)  Hitelkezelőként (ordonator de credite), az igazgatónak a következő funkciói vannak:

jóváhagyás végett a vezetőtanács elé terjeszti a költségvetési tervet és a pénzügyi műveletekről szóló jelentést

felel a jóváhagyott pénzügyi keret át nem lépéséért

igyekszik saját pénzügyi forrásokat szerezni a törvényes keretek között

felel az iskola anyagi bázisának felhasználásáért, karbantartásáért, bővítéséért és modernizálásáért

(3) Mint munkaadó, az igazgatónak a következő funkciói vannak:

egyéni munkaszerződést köt az iskola alkalmazottjaival

a törvényeknek megfelelően az igazgató összeállítja az alkalmazottak munkaköri leírását, felel a személyzet alkalmazásáért, ennek periodikus értékeléséért, a személyzet munkaviszonyának megszüntetéséért, valamint a kisegítő személyzet szelekció által történő alkalmazásáért

a vezetőtanács tudomására hozza a megüresedett posztokat, és teljesíti a didaktikai személyzet mozgását szabályozó jogszabályok előírásait.

(4) Az igazgató egyéb feladatai:

jóváhagyásért felterjeszti a tanfelügyelőségre a vezetőtanács által elfogadott beiskolázási tervet

összehangolja az iskola oktató-nevelői felajánlásainak kidolgozását, és a vezetőtanács elé terjeszti megvitatásra

összehangolja és felel a statisztikai adatok összegyűjtéséért, ezeknek felterjesztéséért a tanfelügyelőségre, valamint az adatok SIIIR (Sistemul de Informaţii Integrat al Învăţământului din România) rendszerbe való feltöltéséért

a vezetőtanács elé terjeszti elfogadásra az iskola belső rendszabályzatát

vezetőtanácsi határozat után megállapítja az osztályközösségek létszámát

összeállítja a didaktikai személyzet munkaköri besorolását, megállapítja a didaktikai kisegítő személyzet és a nem didaktikai személyzet munkakörét, és jóváhagyásra a vezetőtanács elé terjeszti

a nevelőtanáccsal történt egyeztetés és vezetőtanácsi döntés után kinevezi az osztálytanítókat és az osztályfőnököket, az iskola projekt- és iskolai, valamint iskolán kívüli nevelői programok felelősét

kinevezi azt a pedagógust az osztályt tanító pedagógusok tanácsából, aki valamilyen objektív ok miatt hosszabb ideig hiányzó osztályfőnököt helyettesíti

vezetőtanácsi jóváhagyás után határozat (Decizie) formájában kinevezi a tantervi bizottságot, annak felelőseit

kinevezi és összehangolja az órarendkészítő bizottság munkáját, és elfogadásra a vezetőtanács elé terjeszti

elfogadja a pedagógusok és tanulók iskolai szolgálatosságának beütemezését,  összeállítja ezeknek feladatkörét tartalmazó dokumentumot, amely jelen belső rendszabályzatnak melléklete lesz, nevelőtanács elé terjeszti, ahol a pedagógusok aláírásukkal igazolják az ismertetését és tudomásul vételét

vezetőtanács elé terjeszti az iskolai szintű nevelőtevékenységek kalendáriumát

a tantervi bizottság felelőseivel együtt biztosítja a tantervben előírtak megvalósítását, valamint a tanulók ismereteinek előírás szerinti értékelését

a tantervi bizottság felelőseivel együtt ellenőrzi a didaktikai tevékenység minőségét óralátogatások és különböző iskolai és iskolán kívüli tevékenységek szervezése által

figyelemmel kíséri az iskola személyzetének továbbképzését

figyelemmel kíséri és támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, valamint a didaktikai közösségbe való beilleszkedésüket

jóváhagyja a tantervi bizottság felelőseinek óralátogatási tervezetét: tehát léteznie kell egy ilyen dokumentumnak a felelősök iratcsomójában

naponta aláírja a jelenléti naplót, bejegyzi a késéseket és a hiányzásokat

a vezetőtanáccsal együtt felelősséget vállal a helyi közösség előtt az iskola által elért eredményekért

kinevezi és ellenőrzi a bélyegző biztonságáért felelős személy munkáját, felel a hivatalos iskolai dokumentumok archiválásáért, a tanulmányi dokumentumok kitöltéséért, kézbesítéséért, megsemmisítéséért

iskolán kívüli személyek csak igazgatói engedéllyel léphetnek be az iskolába, beleértve az írott / elektronikus sajtót is, kivételt képeznek az ellenőrző szervek.

(5) Egyéb teendőinek megoldásában az igazgató konzultál a helyi vagy területi szakszervezeti vezetővel és az iskola alkalmazottjaival a törvények szabta keretek között.

(6) Objektív okok miatti hiányzása idejére az igazgatónak kötelessége a feladatok átruházása az igazgató helyettesre vagy a vezetőtanács egyik tagjára. Ennek az előírásnak a be nem tartása fegyelmi kihágásnak minősül, és jelen törvények büntetési tárgyát képezi.

25. cikkely: A 24. cikkelyben felsorolt feladatokra az igazgató határozatokat hoz, amelyeket az iskola titkársága iktat.

26. cikkely: az igazgató a nevelőtanács elnöke és az ülések levezetése az ő feladata.

27. cikkely: Az igazgató pihenőszabadságát a főtanfelügylő hagyja jóvá.

4. FEJEZET

AZ IGAZGATÓHELYETTES

Mivel iskolánkban az igazgató helyettesi funkció nincs, ennek a funkciónak a tárgyalását kihagyjuk.

IV.RÉSZ

AZ ISKOLA SZEMÉLYZETE

1.FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

28. cikkely(1): Iskolánk személyzetét a didaktikai, vezető szerepet betöltő és az oktató-nevelő didaktikai szerepet betöltő személyzet, a didaktikai kisegítő személyzet, valamint a nem didaktikai személyzet alkotja.

(2) A személyzet alkalmazást egyéni munkaszerződés alapján az intézmény törvényes képviselője végzi.

29. cikkely(1): Az iskola személyzetének kompetenciáját, felelősségét, jogait és kötelességeit a vonatkozó törvények és jogszabályok határozzák meg.

(2) Az iskola személyzetének erkölcsi magatartása példaértékű kell hogy legyen a tanulók előtt, ami első sorban a megfelelő öltözetben és egy felelősségteljes magatartásban nyilvánul meg.

(3) Az iskolai személyzetnek tilos olyan tevékenységeket folytatni, melyek kedvezőtlenül érintik a tanulók belső lelkivilágát, magánéletét és/vagy családi életét.

(4) Tilos a személyzetnek fizikailag bántalmazni vagy érzelmileg bántani a tanulókat és a kollégákat.

(5) A személyzetnek kötelessége felvigyázni a tanulók testi épségét az iskola területén kurrikuláris  és/vagy extrakurrikuláris tevékenységek idején.

(6) Az iskola személyzetének kötelessége értesíteni a gyermekvédő szerveket minden olyan esetről, amelyek veszélyeztetik a tanuló fizikai és/vagy lelki integritását.

30. cikkely(1): A személyzeti összetételt és annak megszervezését az iskola organigrámája, besorolási lista (stat de functii) és az iskola személyzeti lefedésének (incadrarea scolii) tervezete biztosítja.

(2) A szervező ábra (organigrama) rögzíti: a vezető szerveket és a belső hierarchiát, a módszertani bizottságokat és egyéb munkacsoportokat, a szakterületeket (könyvelőség, titkárság, gondnok), amelyeket az érvényes jogszabályok előírnak. (20 martie 2015)

(3) A szervező ábrát (organigrama) az igazgató minden tanévben frissíti, a vezetőtanács jóváhagyása után a titkárságon iktatják mint hivatalos iratot.

31. cikkely: A didaktikai kisegítő személyzet, valamint a nem didaktikai személyzet a szakterületeknek megfelelően csoportosul úgy, mint: rendszergazda, könyvelőség, titkárság, gondnokság és egyebek, ha vannak, és a szervező ábrában tükröződik a hierarchikus viszony.

2.FEJEZET
DIDAKTIKAI SZEMÉLYZET 

32. Cikkely: A didaktikai személyzet és a kisegítő didaktikai személyzet a rendelkezéseknek megfelelően tanév elején orvosi vizsgán kell  részt vegyen.

33. cikkely: Azok a didaktikai személyek, akik 60 kredit pontot tudnak igazolni a nevelői menedzsment terén, feljogosultak arra, hogy tagjai legyenek az országos menedzsment testületnek, mint szakértők e területen.

34. cikkely: A törvények szabta keretek között a didaktikai személyzetnek kötelessége szakmai továbbképzéseken részt venni.

35. cikkely: (1) Szigorúan tilos bármilyen anyagi juttatást elfogadni akár a tanulótól, akár szülőtől egy jobb minősítés vagy jobb jegy érdekében az értékelések során. Amennyiben ez mégis megtörténik, és nyilvánosságra kerül, a pedagógusnak viselnie kell a törvény által előírt büntetéseket.

(2) Az oktató személyzet jogait és kötelességeit 2011/1. sz. Nemzeti Tanügyi törvény alapján az igazgató által jóváhagyott munkaköri leírás tartalmazza, amely aláírás után válik kötelezővé.

(3) Minden tanár köteles az órarendben megjelölt helyettesítési órákban az épületben tartózkodni, a szolgálatos tanár kérésére az esetleges helyettesítéseket megoldani.

(4) Minden tanár köteles megjelölni a fogadóórákat, és fogadni a szülőket az előzetes megbeszélés után.

(5) Minden tanárnak kötelessége elfogadni és tiszteletben tartani a Benedek Elek Pedagógiai Líceum belső rendszabályzatát és azt betartatni a tanulókkal is. 
(6) Szigorúan tilos a tanulók előtt más tanár, iskolai személyzet, igazgatóság kibeszélése.

(7) Tilos az igazgatóság tudta nélkül osztályt elengedni óráról. A tanulót óráról az igazgatóság vagy az osztályfőnök írásos jóváhagyása alapján engedheti el.

(8) A tanár köteles a szünet időtartamát és ritmikus osztályozást betartani.

(9) A tanár nem bántalmazhatja a diákot és nem alázhatja meg.

36. cikkely(1): Az iskolában, az egész oktató-nevelő tevékenység idején, a pedagógusoknak szolgálatosságot kell teljesíteniük.

(2) A szolgálatos pedagógusok számát és feladatkörét az iskola bel- és külterülete (folyósó, udvar, kert), valamint a tanulók létszáma és a tevékenységek jellege határozza meg.

(3) Iskolánkban a tanulói és pedagógusi szolgálati teendők munkaköri leírása egy külön dokumentum tárgya lesz, amely az általános rendszabályzat mellékleteként iktatódik (tehát hivatalos dokumentum), és a tudomásul vételt, valamint a felelősségvállalást a pedagógusok aláírással ismerik el.

3.FEJEZET
NEM DIDAKTIKAI SZEMÉLYZET

37. cikkely(1): A nem didaktikai személyzet az 53/2003 törvény alapján, a Munka Törvénykönyv előírásai alapján végzi feladatát.

(2) A nem didaktikai személyzet alkalmazása az igazgató feladata. A vezetőtanács jóváhagyja a felvételiztető bizottságot, valamint  a vizsga eredményét.

(3)A nem didaktikai személyzet alkalmazását az igazgató végzi a vezetőtanács jóváhagyása után, egyéni munkaszerződés megkötése által.

38. cikkely(1):A nem didaktikai személyzet tevékenységét a gondnok szervezi meg és irányítja.

(2) A nem didaktikai személyzet napi programját a gondnok határozza meg, és azt az igazgató hagyja jóvá.

(3) A takarító személyzet munkafelületét a gondnok határozza meg, de az igazgató módosításokat eszközölhet benne.

(4) Az alárendelt személyzetet a gondnok csak a munkaköri leírásban foglaltakra alkalmazhatja.

(5) A gondnok hiányában, az igazgató által kinevezett személy végzi a gondnoki feladatokat.

4.FEJEZET

AZ ISKOLA SZEMÉLYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE

39.cikkely(1): Az iskola személyzetének értékelése az érvényes rendelkezések alapján történik.

(2) A törvényes előírásoknak megfelelően, a tanfelügyelőség periodikus ellenőrzéseket végez az érvényes metodológiák szerint.

(3) A didaktikai és didaktikai személyzet tanévi értékelését az érvényben lévő metodológia szerint az igazgató, a módszertani bizottságok felelősei és a vezetőtanács végzi.

(4) A nem didaktikai személyzet értékelését a kalendarisztikus év végén, a munkaköri leírás figyelembe vételével az igazgató, a gondnok és a vezetőtanács végzi.

  5.FEJEZET

MUNKAFEGYELMI KIHÁGÁSOK

40. cikkely: A didaktikai személyzet munkafegyelmi kihágásai a 1/2011-es Tanügyi Törvény rendelkezéseinek hatása alá tartoznak.

41. cikkely: A nem didaktikai személyzet munkafegyelmi kihágásai az 53/2003 Munkatörvénykönyv rendelkezéseinek hatása alá tartoznak.

V. RÉSZ
MŰKÖDÉSI SZERVEK ÉS AZ ISKOLÁBAN

1.FEJEZET
1. ALFEJEZET
Nevelőtanács

42. cikkely(1): A didaktikai személyzet összlétszáma adja a nevelőtanács összetételét. A nevelőtanács elnöke az igazgató.

(2) A nevelőtanács havonta egyszer ülésezik, vagy szükség esetén a tagok számának 2/3-a is indítványozhatja a nevelőtanács összehívását.

(3)Amennyiben egy pedagógusnak több iskolában van a katedrája, abban a nevelőtanácsban vesz részt az üléseken, amelyben tanév elején van az alapkatedrája. Nevelőtanácsi ülésről való igazolatlan hiányzás munkafegyelmi kihágásnak minősül.

(4) A nevelőtanács ülése törvényes, ha a didaktikai személyzet összlétszámának 2/3-a jelen van.

(5) A határozatokat nyílt vagy titkos szavazással hozza a nevelőtanács, s az érvényes döntéshez fele + 1 szavazatra van szükség. A szavazat természetét gyűlés elején dönti el a nevelőtanács.

(6) Az igazgató határozattal nevezi ki a nevelőtanács titkárát, aki olvashatóan és érthetően írja a nevelőtanács jegyzőkönyvét.

(7) A nevelőtanácsi ülésekre, a tárgyalt tematika függvényében, az igazgató meghívhatja a szülői bizottság képviselőjét, a diáktanács képviselőjét, a helyhatalmi szerveket vagy az iskola partnereit.

(8) A nevelőtanács végén minden tagnak kötelessége a jegyzőkönyvet aláírni.

(9) A nevelőtanács jegyzőkönyveit a nevelőtanács jegyzőkönyv-tömbjébe kell rögzíteni. A jegyzőkönyv-tömb hivatalos dokumentum, iktatni kell, oldalszámait meg kell számozni. Az utolsó oldalon az igazgató lezárja a regisztert, feltüntetve az oldalszámot, aláírja és lepecsételi.

(10)A nevelőtanács jegyzőkönyv regisztere mellett egy iratcsomónak kell lennie, amelyik tartalmazza a jegyzőkönyv mellékleteit: jelentések, tájékoztatások, listák, észrevételek stb., megszámozva és befűzve mindenik gyűlés után.

43. cikkely: A nevelőtanácsnak a következő feladatai vannak:

biztosítja az oktató-nevelői tevékenység minőségét

elemzi és értékeli az iskolában folyó didaktikai tevékenységet

titkos szavazással megválasztja az iskola vezetőtanácsát

elemzi, értékeli és vezetőtanácsi elfogadásra javasolja az iskola fejlesztési tervét

elemzi, értékeli és elfogadja a jelentéseket, félévi programokat, az évi tevékenységi tervet

jóváhagyja az iskolában működő módszertani bizottságok listáját

érvényesíti a didaktikai személyzet által és osztályfőnökök által bemutatott félévi és évi jelentéseket, valamint az iskolai statisztikát pótvizsgák, különbözeti vizsgák után

döntést hoz a tanulókra kirótt büntetéseket illetően

jóváhagyja a 7-es alatti, illetve a 8-as alatti magaviseleti jegyeket a pedagógiai osztályokban

elfogadja az opcionális (CDS) tantárgyak listáját

jóváhagyja a beiskolázási tervet

jóváhagyja az önértékelő lapokat, melyeknek függvényében az iskola vezetősége megállapítja a pedagógusok minősítését

értékeli azon pedagógusok tevékenységét, akik érdemfokozat vagy valamilyen más kitüntetés elnyerését pályázták meg

javasolja a vezetőtanácsnak azon pedagógus kitüntetését és premizálását, aki a legjobb eredményeket érte el a tanév során, és AZ ÉV TANÁRA cím odaítélését

megtárgyalja és jóváhagyja az iskola belső rendszabályát

javaslatokat tehet a vezetőtanács felé az iskolában folyó didaktikai tevékenység javítása érdekében

titkos szavazással megválasztja a minőségbiztosítási bizottságot (CEAC)

törvények szabta keretek között javasolhatja az igazgató funkcióból történő felmentését.

44. cikkely: A nevelőtanács dokumentumai a következők:

a nevelőtanácsi ülések tematikája és grafikonja

a nevelőtanács meghívóit tartalmazó regiszter

a nevelőtanácsi ülések jegyzőkönyv-tömbje, valamint az ezt kísérő, mellékleteket tartalmazó iratcsomó.

2.ALFEJEZET

OSZTÁLYKÖZÖSSÉGI PEDAGÓGUSI TANÁCS (Consiliul clasei)

45. cikkely(1):Az osztályközösségi pedagógusi tanácsot az osztályt tanító pedagógusok, a szülői bizottság egy tagja és, az elemi osztályokat kivéve, az osztály egy tanulója alkotják.

(2) Az osztályközösségi pedagógusi tanács elnöke az osztálytanító vagy az osztályfőnök, és félévenként egyszer üléseznek. Rendkívüli esetben bármikor összehívható ez a testület.

46. cikkely: Minden osztályközösség esetében léteznie kell ennek a tanácsnak, és a következő célkitűzéseket kell szem előtt tartania:

a.    a didaktikai tevékenység harmonizálása a szülők és/vagy a tanulók elvárásaival

b.    a tanulók tanulmányi helyzetének és magatartásának helyes értékelése

c.    a lassúbb munkatempóval rendelkező tanulók felzárkóztatására irányuló eljárások alkalmazása

d.    különleges adottságokkal rendelkező tanulók számára szervezett tevékenységek alkalmazása

47. cikkely: Az osztályközösségi pedagógusi tanácsnak a következők a feladatai:

félévenként elemzi és értékeli a tanulmányi helyzetet

a tanulmányi helyzet javítását célzó intézkedéseket hoz

megállapítja a magaviseleti jegyeket, és jóváhagyásra a nevelőtanács elé terjeszti a 7-nél vagy a 8-nál (pedagógiai osztályok esetén)  kisebb magaviseleti jegyeket

jutalmazásra, kitüntetésre javasolja az arra érdemes tanulókat

részt vesz a szülőkkel való találkozásokon osztálytanítói/osztályfőnöki meghívásra, vagy a szülők kérésére

javaslatokat tesz saját kezdeményezésre vagy igazgatói felkérésre a tanulókat érintő büntetések alkalmazására  törvényes keretek között

48. cikkely(1):Az osztályközösségi pedagógusi tanácsnak a döntéseit fele+1 szavazattal lehet érvényesíteni.

(2) A döntéseket jegyzőkönyvbe írják, s mellékelni kell az egyéb dokumentumokat.

(3) A 7-nél, illetve a 8-nál (ped. osztály esetében) kisebb magaviseleti jegyeket az osztályfőnök terjeszti a tanács elé, s ez, 2/3 arányos jelenlét mellett fele+1 szavazattal válik érvényessé.

(4)Az osztályközösségi pedagógusi tanácsnak a döntéseit a nevelőtanács hagyja jóvá.

49. cikkely: Az osztályközösségi pedagógusi tanácsdokumentumai a következők:

az ülések tematikája és grafikonja

meghívók az ülésekre

jegyzőkönyv-tömb és a mellékletek

3.ALFEJEZET
Módszertani bizottságok

50. cikkely(1):Az iskola módszertani bizottságai minimum három tagból állnak tantárgyanként, rokon tantárgyanként vagy műveltségi területenként tömörülve.

(2) Az elemi osztályok tanítói alkotják az elemi osztályok tanárainak módszertani bizottságát, amely 10 tagból áll.

(3) A gimnáziumi, illetve a líceumi osztályok pedagógusai módszertani bizottságokat alkotnak.

 (4) A módszertani bizottságok tevékenységét a tagok által megválasztott felelős irányítja.

(5) A módszertani bizottságok havonta tartanak ülést, vagy ahányszor a felelős és/vagy az igazgató szükségesnek tartja. A tematikát az igazgatónak kell jóváhagynia.

51. cikkely: A módszertani bizottságok kötelezettségei:

az iskola jellegének megfelelő tantervi előírások alkalmazása a didaktikai tevékenység optimális megvalósítása érdekében

opcionális tantervek kidolgozása és a nevelőtanács előtti bemutatása

segíti a pályakezdő pedagógusok iskolai dokumentumainak kidolgozását

kidolgozza a tanulói teljesítmény értékelési eszközeit

figyelemmel kíséri a tantervben előírtak megvalósítását minden osztályban és a tanulók értékelésének objektivitását

megszervezi a különleges bánásmódot igénylő tanulók iskolai tevékenységét, valamint a vizsgákra való felkészülést

didaktikai tevékenységet optimizáló eljárások kidolgozása.

52. cikkely: A módszertani bizottság felelősének feladatai:

megszervezi és összefogja a módszertani bizottság tevékenységét úgy, mint:

- összeállítja a bizottság tevékenységi tervét,

- elemzéseket és jelentéseket ír a bizottság tevékenységéről,

- felzárkóztató programokat és kimagasló eredményeket célzó programokat állít össze,     

         - vezeti a bizottság iratcsomóját

meghatározza a tagok feladatkörét

értékeli, az előírások szerint, a bizottság tagjainak tevékenységét

felel az igazgató, a nevelőtanács, a szaktanfelügyelő előtt a bizottság tevékenységéért

óralátogatást végez a bizottság tagjainak didaktikai tevékenységein

félévenként jelentést ír az igazgatónak a bizottság munkájáról, és beszámol a nevelőtanács előtt erről.

2. FEJEZET
A DIDAKTIKAI SZEMÉLYZET JOGKÖREI

1.ALFEJEZET
Projekt és iskolai / iskolán kívüli tevékenységek felelőse 

53. cikkely(1):A projekt és iskolai / iskolán kívüli tevékenységek felelőse egy címzetes pedagógus, akit a nevelőtanács választ meg, és a vezetőtanács hagy jóvá.

(2)A projekt és iskolai / iskolán kívüli tevékenységek felelőse összehangolja az iskolában folyó és iskolán kívüli nevelési tevékenységeket egyeztetve az osztályfőnöki kollektíva felelősével, az elemi osztályok pedagógusainak módszertani felelősével, valamint a szülői bizottság és a diákszövetség képviselőjével.

(3) A projekt és iskolai / iskolán kívüli tevékenységek felelősének feladatait és hatáskörét az igazgató szabja meg.

54. cikkely: A projekt és iskolai / iskolán kívüli tevékenységek felelősének feladatai közül a legfontosabbak a következők:

megszervezi, összehangolja és ellenőrzi az iskolában folyó nonformális nevelési tevékenységeket

kidolgozza és felügyeli az iskolában a hiányzások kiküszöbölését és az ifjúkori bűnözés és erőszak kiszorítását célzó intézkedéseket, polgári nevelést, egészséges életmódra való nevelést, kulturális, környezetvédelmi, sport és turisztikai, közlekedési ismereteket célzó tevékenységek programját

megszervezi a szülők részvételét a fentebb említet iskolai tevékenységekben

megszervezi a nonformális nevelési formák iskola szintű értékelését.

55. cikkely:A projekt és iskolai / iskolán kívüli tevékenységek felelősének portfóliója a következő dokumentumokat kell tartalmaznia:

az iskolán kívüli nevelő jellegű tevékenységek ajánlatlistáját

félévi és évi tevékenységi tervet

a tevékenységek kalendarisztikus tervét

a tevékenységek megvalósításához szükséges partnerkapcsolatokat bizonyító szerződéseket

az iskolán kívüli nevelő tevékenységek felvigyázásának eljárásait

félévi és évi jelentéseket

56. cikkely: Az iskolai és iskolán kívüli tevékenységek listája szerves része az iskolai fejlesztési tervnek.

2.    ALFEJEZET

Az osztályfőnök

57. cikkely(1): A gimnáziumi és líceumi osztályközösségek munkáját az osztályfőnök szervezi meg és irányítja.

(2) Tevékenységéért az osztályfőnök osztályfőnöki járulékra jogosult.

( 3) Elemi osztályokban az osztályfőnöki teendők az osztálytanítóra hárulnak.

58. cikkely(1): Az osztályfőnököt évente az igazgató nevezi ki nevelőtanácsi és vezetőtanácsi döntés után.

(2) Az osztályfőnök kinevezésekor figyelembe kell venni a folytonosság elvét azért, hogy amennyiben lehetséges, egy oktatási ciklus idején végig ugyanaz az osztályfőnök irányítsa az osztály tevékenységét.

(3) Osztályfőnök az a címzetes vagy helyettesítő pedagógus lehet, akinek legalább ½ katedrája az iskolában van, és tanít az illető osztályban.

(4) Osztályfőnök lehet a megyei CJRAE alkalmazottja is.

59. cikkely(1): A sajátos osztályfőnöki teendők lajstroma a pedagógus munkaköri leírásának melléklete kell hogy legyen.

(2) Az osztályfőnöki félévi és/vagy évi munkatervnek tartalmaznia kell az iskola fejlesztési tervének előírásait, és az igazgató vagy az aligazgató hagyja jóvá.

(3) Az osztályfőnök nevelői, pályaorientációs tanácsadással foglalkozik, s a munkaterve a következő kívánalmaknak kell megfelelnie:

a tematikának meg kell felelnie a tanulók életkori sajátosságainak, tematikai javaslataiknak, összhangban a tanterv pályaorientációs előírásaival

a tematikában szerepelnie kell: egészséges életmódra való nevelés, közlekedési szabályok ismerete, polgári neveléssel, drogfogyasztással kapcsolatos, emberkereskedelemmel, az erőszak megelőzésével, természeti katasztrófák idején való viselkedési formákkal foglalkozó tevékenység

(4) Szülőkkel és tanulókkal való egyeztetés után, az osztályfőnök iskolán kívüli tevékenységet is szervezhet a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően.

(5) A nevelő jellegű és a pályorientációs témákat az órarendbe foglalt osztályfőnöki órákon kell tartani.

(6) A hosszabb időtartamot igénylő tevékenységet iskolán kívül is szervezheti az osztályfőnök a tanulókkal és a szülőkkel történt egyeztetés után és az igazgató jóváhagyása után. 

60. cikkely: Az osztályfőnök köteles hetente egy fogadóórát kijelölni a szülők számára, amikor a tanulót/tanulókat érintő problémákat beszélnek meg. Ezt az órát a jelenléti naplóba fel kell tüntetnie az osztályfőnöknek, feltüntetve a tanuló nevét, a tanulóval kapcsolatos és a szülővel ismertetett problémát, s az osztályfőnök aláírásával hitelesíti a fogadóóra megtartását. Amennyiben a fogadóórára nem jelentkezik senki, az osztályfőnök ezt is beírja, így mellőzhető a szülők részéről a támadási lehetőség. A fogadóórákat az iskola honlapjára is fel kell tüntetni.

61. cikkely: Az osztályfőnök az alábbi hatáskörrel rendelkezik:

(1) Megszervezi és összehangolja:

• az osztályközösség munkáját
• az osztályt tanító pedagógusok tanácsát
• a szülői értekezleteket
• nevelői és pályaorientációs tevékenységeket
• iskolai és iskolán kívüli tevékenységeket.

(2) Felvigyázza:

• a tanulók iskolai, tanulmányi helyzetét
• a tanulók iskolalátogatását
• a tanulók magatartását iskolai és iskolán kívüli tevékenységeken
• a tanulók különböző versenyeken való részvételét.
•  

(3) Együttműködik:

• az osztályt tanító pedagógusokkal, a projekt- és programfelelőssel
• szakmai tanácsadókkal és pszichológusokkal
• az iskola vezetőségével, saját kezdeményezésű programok beindításáért, a tanterem bútorzatának frissítése és modernizálása érdekében. a szülői bizottsággal különböző problémák megbeszélése céljából
• a titkársággal, a tanulók hivatalos iskolai dokumentumainak kitöltése céljából
• a SIIIR rendszer feltöltésével megbízott alkalmazottal az adatbázis feltöltéséért.

(4) Tájékoztatja:

• a tanulókat és a szülőket jelen rendelkezésekről
• a tanulókat és a szülőket az országos tesztekről és vizsgákról
• a szülőket gyermekük tanulmányi helyzetéről, iskolai magatartásáról, 10 igazolatlan óra után írásban tájékoztatja a szülőket
• a szülőket gyermekük esetleges pótvizsgára maradásáról, tanulmányi helyzetének lezáratlanságáról és annak okairól.

62. cikkely: Az osztályfőnök egyéb hatáskörei:

• felel a tanterem bútorzatáért, annak karbantartásáért, tisztaságáért
• kitölti az osztálynaplót a tanulók adataival
• igazolja a tanulók hiányzásait a rendszabályzatnak megfelelően
• lezárja a tanulók általánosát tanév végén, beírja a naplóba és tanulók ellenőrzőjébe
• elvégzi a tanulók hierarchizálását tanév végén
• javaslatokat tesz különböző ösztöndíjak odaítélésére a tanügyi törvények és rendelkezések szellemében
• az elemi osztályok osztálytanítói pszichopedagógiai lapot töltenek ki
• összeállítja az osztály iskolán kívüli nevelő jellegű programját
• összeállítja az osztályfőnöki portfóliót.

3.FEJEZET
AZ ISKOLA EGYÉB BIZOTTSÁGAI

1.ALFEJEZET
Bizottság az iskolai erőszak megelőzésére és leküzdésére

63. cikkely: Az iskolai erőszak megelőzésére és leküzdésére kijelölt bizottságot az igazgató nevezi ki igazgatói határozattal a vezetőtanáccsal történt egyeztetés után.

64. cikkely: Az iskolai erőszak megelőzésére és leküzdésére kijelölt bizottság egy saját tervet készít az iskolai erőszak megelőzésére és leküzdésére.

65. cikkely:Az iskolai erőszak megelőzésére és leküzdésére kijelölt bizottság együttműködik a helyhatósági szervekkel, a Belügyminisztérium szerveivel, és a következő hatáskörrel rendelkezik:

együttműködve a helyhatósági szervekkel, a rendőrséggel és a csendőrséggel, növeli a tanulók biztonságát az iskola területén és annak környékén

a veszélytényezőket elemezve, javaslatokat terjeszt be az igazgatóság felé a tanulók veszélyeztetettségének csökkentése céljából

66. cikkely: Jelen rendszabályzat az iskolába való ki- és bejárást a következőképpen szabályozza:

8,00 órakor a portás az iskola kapuját bezárja, s csak 14 óra után nyitja ki.

szünetekben csak indokolt esetben, szülői kérésre, osztályfőnöki/igazgatói jóváhagyással hagyhatják el a diákok az iskola területét, ellenkező esetben tettük fegyelmi kihágásnak minősül.

az esetleges szabálysértőkre kirótt szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, az ismétlődő kihágásokra vonatkozó eljárások a belső rendszabályzat mellékletének tárgyát képezik, s a tanulók aláírásukkal bizonyítják a tudomásulvételt és tettük következményeinek elviselését

a 35/2007-es törvény értelmében, mely megkülönböztető jelek (egyenruha, jelvény,stb.) viselését teszi kötelezővé a tanulók számára, iskolánk pedagógusainak többsége az egyenruha kötelező viselése mellett döntött. Ennek a szabálynak a háromszori megszegése magaviseleti jegy levonásával büntetendő.

2.ALFEJEZET
A diszkrimináció megelőzésének és leküzdésének, az interkulturalitás népszerűsítésének bizottsága

67. cikkely(1): Igazgatói határozattal létrejön iskolánkban A diszkrimináció megelőzésének és leküzdésének, az interkulturalitás népszerűsítésének bizottsága.

(2) Ennek a bizottságnak célja minden fajta megkülönböztetés leküzdése a tanulók között úgy, mint: fajra, nemre, vallásra, társadalmi hovatartozásra,szellemi /fizikai hiányosságra, korra vagy egyéb jellegzetességre való tekintet nélkül.

(3) Iskolánkban ezt a bizottság 5 tagból áll: 3 pedagógus, 1 szülő és 1 egy tanuló részvételével. Az ülésekre emberjogi szervezetek képviselőit is meg lehet hívni.

(4) A diszkrimináció megelőzésének és leküzdésének, az interkulturalitás népszerűsítésének bizottsága a következő hatáskörrel rendelkezik:

egy akcióterv megszerkesztése a diszkrimináció megelőzésére és leküzdésére

konkrét javaslatok a másság megismerésére és értékelésére

konfliktushelyzetek megelőzése és megoldása

éves beszámoló a bizottság tevékenységéről

(5) A megyei tanfelügyelőség ellenőrzi ennek a bizottságnak a működését.

3.ALFEJEZET
Belső menedzsmenti ellenőrző bizottság

68. cikkely (1): A 946/2005-ös pénzügyminisztériumi határozat értelmében az iskolában létre kell hozni Belső menedzsmenti ellenőrző bizottságot igazgatói döntéssel a vezetőtanács határozata alapján.

(2) Összetételét, a tevékenységi módozatokat és egyéb vonatkozó teendőket az iskola vezetősége határozza meg, s félévente egyszer ülésezik.

69. cikkely: A Belső menedzsmenti ellenőrző bizottságnak a következő hatásköre van:

szükség esetén, szakterületi testületet hoz létre az intézményvezetés támogatása céljából

intézkedéseket hoz egy jobb együttműködés érdekében az iskola személyzete között

4.ALFEJEZET
Az iskolában működő egyéb bizottságok

70. cikkely(1): Az iskolában működő összes bizottságot vezetőtanácsi döntés után az igazgató határozattal nevezi ki. Ezeknek a bizottságoknak a listája jelen rendelkezés 1. mellékletében található.

(2) Sajátos helyzetek megoldása céljából, a vezetőtanács meghatározott időre egyéb bizottságokat is létrehozhat, szintén igazgatói határozattal.

4.FEJEZET

Intézményvezetői dokumentumok típusai és tartalmai

71. cikkely: Az intézményvezetői dokumentumok a következőek:

• diagnosztizáló dokumentumok
• diagnosztizáló dokumentumok
• tervezői dokumentumok
• nyilvántartási dokumentumok

72. cikkely(1): A diagnosztizáló dokumentumok a következők:

• félévi beszámolók a kifejtett oktató-nevelői tevékenységről
• év végi beszámoló a kifejtett oktató-nevelői tevékenységről
• a bizottságok beszámolói
• belső értékelési beszámoló (CEAC).

(2) Az iskola vezetősége egyéb jelentéseket is írhat, melyek az intézmény jellegzetességére vonatkoznak.

73. cikkely: A félévi/évi beszámolót a vezetőtanács állítja össze, általában SWOT analízis formájában. Ezt a beszámolót a nevelőtanács előtt mutatja be az igazgató a következő félév / tanév elején.

74. cikkely: A félévi / évi beszámolót kötelező módon fel kell tenni az iskola honlapjára, vagy bármilyen más módon ismertetni kell lévén , hogy ez közérdekű dokumentum.

75. cikkely: A belső minőségértékelő jelentést a CEAC bizottság állítja össze, s bemutatja a nevelőtanács, illetve a vezetőtanács előtt.

76. cikkely:  A tervezői dokumentumokat a diagnosztizáló dokumentumok alapján kell összeállítani, és ezek a következők:

intézményfejlesztési tervezet (Plan de dezvoltare instituţională)

intézményvezetői (menedzsment) tervezet (egy tanévre szól) (Plan managerial)

konkrét intézkedési terv (egy tanévre szól) (Plan operaţional)

az intézményvezetői belső ellenőrzés fejlesztése.

77. cikkely(1): Az intézményfejlesztési tervezet hosszú időre szól (5 év), és az igazgató által vezetett csoport állítja össze. E tervezetnek tartalmaznia kell:

az iskola bemutatása: történelme, aktuális helyzet, humán és anyagi bázis, a helyhatósági szervekkel való kapcsolat, szervezési ábra (organigrama)

SWOT analízis

az iskola hivatása és feladata

fejlesztési tervezet, amelyik tartalmazza az összes iskolai tevékenységet

konkrét intézkedési terv az aktuális időszakra.

(2) Az intézményfejlesztési tervezetet a nevelőtanácsnak és a vezetőtanácsnak kell láttamoznia és elfogadnia.

78. cikkely:Az intézményvezetői (menedzsment) tervezet (egy tanévre szól) és a konkrét intézkedési terv (egy tanévre szól) az egy évre szóló konkrét tevékenységeket tartalmazzák, és mind a nevelőtanácsnak, mind a vezetőtanácsnak el kell fogadnia.

79. cikkely: A nyilvántartási dokumentumok következők:

besorolási lista (stat de functii)

a szervezési ábra (organigrama)

az iskola órarendje

a jóváhagyott beiskolázási terv

az igazgató heti belső ellenőrzési, irányítói programja

munkavédelmi iratcsomó

polgári védelmi iratcsomó

együttműködési és partneri kapcsolatok bizonyítékai, dokumentumai.

VI. RÉSZ
A KISEGÍTŐ DIDAKTIKAI ÉS NEM DIDAKTIKAI SZEMÉLYZET STRUKTÚRÁJA, MEGSZERVEZÉSE ÉS FELADATAI

1.FEJEZET
Titkárság

80. cikkely(1): Iskolánkban a titkársági személyzetet alkotja a főtitkárnő, a titkárnő és az informatikus.

(2) A titkárság az igazgatónak van alárendelve, és a munkaköri leírásban foglalt feladatokat teljesíti. Munkaideje 7,00 – 15,00 óra között van.

(3) A titkárság munkaidőben az iskolai dokumentumokkal, a  tanulókkal, szülőkkel vagy más iskolán kívüli, de iskolai érdekeltségű egyénekkel foglalkozik az igazgatótól és a vezetőtanácstól jóváhagyott program szerint. Ez a program a titkárság személyzete és az iskola  vezetősége közötti egyeztetés után kötelezővé válik minden fél számára.

81. cikkely: A titkárság feladatköre a következő:

biztosítja az információáramlást iskolai szinten

az adatbázis feltöltése, frissítése és működése intézmény szinten

statisztikák kitöltése vagy egyéb hivatalos, felsőbb szervektől kért dokumentumok kitöltése és igazgatói jóváhagyásra való bemutatása

a tanulói beiskolázás dokumentumainak nyilvántartása, valamint a tanulók mozgásának nyomon követése

az országos vizsgák, értékelések, felvételi vizsgák és szabad posztoknak nyilvántartása, lebonyolításuk megszervezése

az iskolai dokumentumok kitöltése, ellenőrzése és biztonságos megőrzése, az iskolába beérkezett vagy írt, tanulókra vonatkozó dokumentumok levéltározása

a tanulmányi iratok beszerzése, kitöltése és kiadása törvényes keretek között

az iskola bélyegzőjének őrzése és annak alkalmazása igazgatói határozat által

munkaszerződések megkötése

bérelszámolás

az iskola levelezésének ügykezelése

kapcsolattartás a tanfelügyelőséggel

a titkárságra vonatkozó procedúrák frissítése.

82. cikkely(1):A titkárság a tantestület rendelkezésére bocsátja a jelenléti naplót, és felvigyázza az osztálynaplók biztonságát a szolgálatos pedagógussal együtt.

(2) Vakációk  idején az osztálynaplókat a titkárságon tartják.

(3) Tilos az iskolai dokumentumok kiadását bizonyos – pl. anyagi juttatások – feltételekhez kötni.

2.FEJEZET

Könyvelőség

83. cikkely(1): A könyvelőség iskolánknak az a szerves része, amelyik megalapozza és végrehajtja a pénzügyi végrehajtásokat, vezeti a könyvvitelt, kezeli az iskola vagyonát és végzi a többi pénzügyi vonatkozású teendőket.

(2) Iskolánkban a könyvelőségi teendőket egy könyvelő végzi, s munkaideje 7,00 – 15,00 óra között van.

84. cikkely: A könyvelőségnek a következő hatásköre és feladatai vannak:

a törvények szabta keretek között az iskola pénzügyi vitelének intézése

a költségvetési tervezet összeállítása a következő évre

a pénzügyi mozgás vezetése és annak hivatalos iratokkal való igazolása

az iskola anyagi bázisának leltári vezetése

3.FEJEZET
Gondnokság

85. Cikkely(1): A gondnokságot az iskola gondnoka és a nem didaktikai személyzet alkotják.

(2) A gondnok feladatai és hatásköre:

az iskola anyagi bázisának felvigyázása, leltározása, karbantartása

a működési engedélyek beszerzése

az elvégzett javak, szolgáltatások átvétele, egy erre a célra kijelölt bizottsággal együtt

az anyagi javak meglétét, felhasználását, mozgását igazoló iratok bemutatása a könyvelőségnek, hogy a könyvvitelbe be lehessen venni

a munkavédelmi, a sürgősségi helyzetek és a tűzvédelmi rendelkezések betartása az iskolában

a bérbeadások és a megkötött szerződések felvigyázása, a licitek meghirdetése.

4.FEJEZET
Az iskolai könyvtár

86. cikkely(1): Iskolánkban egy könyvtár működik, egy könyvtárosnő alkalmazásával.

(2) A könyvtárosnő feladatait a munkaköri leírás szabályozza.

   VII. RÉSZ

AZ OKTATÁS ELSŐDLEGES HASZONÉLVEZŐI: TANULÓK

1.FEJEZET
A tanulói minősítés elsajátítása és gyakorlása 

87. cikkely(1): Tanulóvá a gyerek az iskolába való beíratásával történik.

(2) A gyerekek előkészítő és I. osztályba való beíratása a tanügyminisztertől jóváhagyott metodológia szerint történik.

(3) Abban az esetben, amikor előkészítő vagy I. osztályban a tanuló sok hiányzást halmoz fel betegség, iskolaérettség hiánya, az iskolai környezethez való alkalmazkodási képesség hiánya miatt, a szülőnek joga van visszavonni gyerekét az iskolából, és a következő tanévben újra beíratni.

(4) A gyerek visszavonása esetén, az iskolának tájékoztatnia kell a szülőket, hogy a gyerek újra beíratása a következő tanévben egy szakszerű pszichoszomatikus értékelés után lehetséges.

(5) A 9. osztályba való beiratkozás egy specifikus metodológia szerint történik.

88. cikkely: Azok a tanulók, akik tanév végén minden tantárgyból átmenő osztályzatot értek el, automatikusan beíródnak a következő osztályba, amennyiben nincs felvételi vizsga a következő osztályba.

89. cikkely(1): A tanulói minősítés gyakorlása az tanórák látogatása, valamint az iskola által szervezett tevékenységeken való részvétel  biztosítja.

(2) A tanulói minősítést az ellenőrző könyv bizonyítja, amelyet minden tanév elején az iskola igazgatójának láttamoznia kell.

90. cikkely(1): A tanulók óralátogatását az órát tartó pedagógus ellenőrzi, akinek kötelessége  minden hiányzás beírása az osztálynaplóba.

(2) A hiányzások igazolása az osztálytanító / osztályfőnök feladata, és azon a napon történik, amikor a hiányzást igazoló irat eljutott hozzá.

(3) A hiányzásokat igazoló iratok a következők:

az iskolaorvos (ha van) által kibocsátott igazolás

családorvos vagy szakorvos által kibocsátott igazolás

kórházi igazolás,ha a tanuló kórházi kezelésben részesült

osztálytanítónak/osztályfőnöknek címzett szülői kérés

(4) A szülőnek egy évben 40 órára van joga írásbeli kérés alapján elkéreztetni gyerekét az iskolából. A kéréseket az igazgatónak kell jóváhagynia.

(5) A hiányzásokat igazoló iratokat a hiányzások után maximum 7 napon belül át kell adni az osztálytanítónak / osztályfőnöknek.

(6) Az igazoló iratokat az osztályfőnök/osztálytanító megőrzi az egész tanév idején.

(7) Az (5) pont be nem tartása automatikusan igazolatlan hiányzássá minősíti a hiányzást.

91. cikkely: A megyei vagy országos tantárgyversenyre jelentkező tanuló hiányzásait igazgatói jóváhagyás után lehet igazolni, amennyiben a tanulót felkészítő tanár írásban kéri ezt.

92. cikkely: Különleges esetekben, mint házasság, szülés, egy személy gondozása, bebörtönzés, stb., a tanulóknak az iskola támogatásában kell részesülniük mindaddig, amíg elvégzik a kötelező közoktatási osztályokat.

2.FEJEZET

1.    ALFEJEZET

A tanulók jogai

93. cikkely(1): Bármely román állampolgár, Európai Uniós vagy Svájci Konföderációs állampolgárnak joga van a törvények szabta keretek között oktatásban részesülnie Romániában.

(2) A tanulóknak joguk van megválasztani oktatási pályájuk alakulását saját érdekeiknek, felkészültségüknek vagy kompetenciájuknak megfelelően. Kivételt képeznek a kiskorú tanulók, akiknek esetében ezt a jogot a szülők gyakorolják.

94. cikkely(1): Az iskola vezetőségének és nevelői közösségének kötelessége tiszteletben tartaniuk a tanuló önképét.

(2) Semmilyen iskolai tevékenység nem érintheti a tanulói személyiséget és méltóságot.

(3) Sem az iskola vezetőségének, sem a tantestületnek nincs joga közzétenni a tanulók személyes adatait, tanulmányi helyzetüket, dolgozataikat, csak akkor, ha a tanuló vagy a szülői beleegyezését adta.

(4) A tanulóknak és a szülőknek joga van a pedagógusok által ajánlott opcionális tantárgyak kapcsán véleményt alkotni és azt kinyilvánítani; ezeknek a tantárgyaknak meg kell felelniük a tanulók érdeklődési körének a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében.

95. cikkely(1): A tanulónak s adott esetben a szülőnek joga van megóvni az értékelés eredményét, kérve pedagógust, hogy értékelje újra a dolgozatot a tanuló és a szülő jelenlétében eredményhirdetés után 5 napon belül.

(2) Amennyiben a pedagógusi újraértékelés nem kielégítő, a tanuló / szülő írásban kérheti az igazgató jóváhagyását az újraértékelésre.

(3) Ebben az esetben az igazgató kijelöl két pedagógust, akik nem tanítják a tanulót, a dolgozat újraértékelésére. A két javító által adott jegy számtani középarányosa adja az értékjegyet.

(4) Amennyiben az újraértékelésnél kapott jegy és az eredeti jegy közötti különbség kisebb 1 pontnál, az óvást az igazgató visszautasítja, és marad az eredeti jegy. Viszont ha az újraértékelési jegy és az eredeti jegy közötti különbség 1 pont vagy ennél nagyobb, az újraértékelés marad érvényes.

(5) Amennyiben az iskolában nincs két szaktanár a dolgozat újraértékelésére, igazgatói kérésre a tanfelügyelőség jelölhet ki erre két szaktanárt.

96. cikkely(1): A tanulók, tanulmányi eredményeik és a család anyagi helyzetének függvényében ösztöndíjra jogosultak.

(2) Nálunk tanuló idegen tanulók vagy külföldi lakhellyel rendelkező román állampolgárságú gyerekek is jogosultak ösztöndíjra.

97. cikkely(1):  Minden tanév elején a tanulók orvosi ellenőrzésben részesülnek.

(2) A különleges bánásmódot igénylő tanulóknak (CES) joga van orvosi, pszichológiai és/vagy logopédiai támaszra.

(3) A tanulóknak lehetősége van árcsökkentett jeggyel látogatni a múzeumokat, koncerteket, előadásokat vagy sportrendezvényeket.

(4) Az árva gyerekek, a különleges bánásmódot igénylők vagy bármely más speciális helyzetben lévő gyerekek ingyenes szállításra jogosultak bármilyen szállítási forma esetén(szárazföldi, vízi, légtéri) egész kalendarisztikus év folyamán.

(5) 50 km távon belül a szaktárca visszafizeti a tanulóknak az ingázási bérlet árát.

(6) Azon tanulók, akik bentlakásban, albérletben laknak, havi 8 oda-vissza utazás árának megtérítésére jogosultak.

98. cikkely: A különleges bánásmódot igénylő, helyváltoztatásra képtelen tanulók esetében, otthoni oktatást lehet beindítani.

99. cikkely(1): A tanulóknak joga van iskolán kívüli rendezvényeken részt venni úgy, mint tanulók házában, kirándulásokon, táborokban, sportbázisokon vagy bármely más ilyen természetű tevékenységeken a rendelkezésben lévő jogszabályok szerint.

(2) A tanulóknak joga van tanulói körök és / vagy szerveződések létrehozására, amennyiben rendelkeznek egy működési rendszabályzattal, melyet az igazgató hagy jóvá.

100. cikkely(1): A tanulói szervezkedési (pl. tüntetés) jog is biztosított, de csak a napi órarendi tevékenységen kívül és a célcsoport előzetes kérvényezése és vezetőtanácsi döntés után.

(2) Ebben az esetben a célcsoport írásbeli felelősséget vállal a tanulók fizikai épségének és egészségi állapotának megőrzéséért, a résztvevők biztonságáért.

(3) Amennyiben ez az iskolai szervezkedés ellentmond a törvényességnek, az igazgató, vezetőtanácsi döntés után, megvonhatja ezt a jogot, és felfüggesztheti a tevékenységet.

101. cikkely(1): Iskolai folyóiratok, újságok tanulók általi kiadása a törvény által biztosított.

(2) Amennyiben a folyóirat vagy bármilyen más iromány árt a tanulók erkölcsi profiljának alakulásában, sérti a demokratikus jogokat, az állampolgári szabadság jogokat, izgató jellegűek, vezetőtanácsi döntés után az igazgató ideiglenesen vagy véglegesen betilthatja azokat.

   2.    ALFEJEZET

A tanulók kötelezettségei

102. cikkely: A tanulók elsődleges kötelessége az óralátogatás, az órára való rendszeres felkészülés minden tantárgyból, az iskolai tantervekben előírt ismeretek és kompetenciák elsajátítása.

103. cikkely(1): A tanulók civilizált magatartást kell hogy tanúsítsanak egymás és az iskola személyzete felé, egyenruhában kell megjelenniük  az iskolában.

(2) A tanuló köteles óvni önmaga és társai testi épségét, osztályközössége, az iskola becsületét, növelni jó hírét, tisztelni tanárait, nevelőit, az intézmény dolgozóit

(3) A 2016. március 3-án tartott vezetőtanácsi határozat értelmében a 2016-2017-es tanévvel kezdődően a Benedek Elek Pedagógiai Líceum tanulóinak kötelező a számukra tervezett és kivitelezett egyenruha viselete az iskolai program alatt, illetve az igazgatóság által meghatározott iskolai rendezvényeken. Ezt megerősíti a 2019-2020, 2022 – 2023 - as tanév elején újraszervezett iskolai belső rendszabályzat, melyet jóváhagyott a vezetőtanács.

(3) Nem képeznek kivételt a végzős osztályok tanulói sem. (8. osztály és 12. osztály)

(4) A 9. osztályba való beiratkozási lapon a tanuló vállalja az egyenruha viselését.

(5) Életkori és személyes sajátosságaiknak megfelelően a tanulóknak ismerniük kell és be kell tartaniuk bizonyos ismereteket a következőkkel kapcsolatban:

jelen működési rendszabályzat rájuk vonatkozó előírásait

a munka– és tűzvédelmi, baleset-megelőzési, illetve egészségügyi szabályokat, melyeknek ismertetése az osztályfőnökök, illetve a szaktanárok feladata

közlekedési rendszabályokat

polgárvédelmi előírásokat

környezetvédelmi előírásokat

általános emberi normákat.

104. cikkely: Szigorúan tilos a tanulóknak:

iskolai dokumentumok rongálása, megsemmisítése úgy, mint ellenőrző, osztálynapló, anyakönyvi kivonat vagy egyebek

az iskola vagyonának rongálása: padok, asztalok, didaktikai eszközök, könyvtári könyvek, egészségügyi felszerelés, ajtó, ablak, stb.

az iskola, a tanulótársak, illetve tanárok bármilyen javainak eltulajdonítása

erőszakot és intoleranciát népszerűsítő lapok, folyóiratok iskolában való terjesztése

iskolai programok zavarását célzó akciókon való részvétel

birtokoljon vagy fogyasszon az iskolában drogokat, etnobotanikai szereket, alkoholt, hagyományos, illetve elektromos cigarettát, energiaitalt, tilos szerencsejátékokban résztvennie

behozzon és / vagy terjesszen az iskola területén bármilyen fegyvernek minősülő eszközöket, pirotechnikai termékeket (petárda, öngyújtó, stb.), melyek veszélyeztethetik társaik vagy a személyzet fizikai integritását

pornográfiai anyagot tartalmazó képeket, iratokat behozni az iskolába

a haj, arc, köröm kirívó festése

kirívó méretű és színű műköröm viselése

feltűnő divatékszerek, látható helyen testékszerek és fiúknak fülbevaló viselése

az osztályteremben felszerelt számítógép használata

A mobiltelefon használata az iskola területén belül tilos. A tanulók az iskolába érkezésekor kikapcsolják és csak tanórák végeztével vehetik újra igénybe. Mindenik telefon ki kell legyen kapcsolva. A telefon használata csak indokolt esetben lehetséges. Kihágás esetén a telefont a tanár elveszi a diáktól, és a szülőt értesíti, majd behívja, hogy a telefont átadja.

kivételt képez a mobiltelefon használata órán, ha a tanár megengedi, sürgősség esetén vagy ha ez az oktatás javára van.

kamerázza a didaktikai tevékenységet, ha a tanár erre nem adott engedélyt

hamis riasztások terjesztése

sértő, megfélemlítő, diszkriminatív és ellenséges magatartás társai és tanárai irányában

erőszakos megnyilvánulások kezdeményezése, azokon való részvétel iskolában és azon kívül

az iskola területének elhagyása szünetekben vagy becsengetés után az osztályfőnök / osztálytanító vagy az igazgató tudomása nélkül.

elzárni azokba a helyiségekbe vezető bejáratot, ahol az oktatás folyik

Szigorúan tilos a tanulók előtt más tanár, iskolai személyzet, igazgatóság minősítése, kibeszélése.

105. cikkely(1): A tanulónak kötelessége az ellenőrző felmutatása órán, értékelés után, a jegy beírása végett, és bemutatni a szülőnek a jegy tudomásul vétele céljából.

106. cikkely: A díjmentesen kapott tankönyvekre vigyáznak, s jó állapotban tanév végén visszaszolgáltatják. Amennyiben tanév végén használhatatlanná válik az ingyenesen kapott tankönyv vagy elveszíti a tanuló, a szülőnek a tankönyv értékének háromszorosát kell kifizetnie, vagy egy újat kell megvásárolnia.

3.ALFEJEZET

A tanulók jutalmazása

107. cikkely: Azok a tanulók, akik iskolai és iskolán kívüli tevékenységekben és magatartásukkal kitűnnek, az alábbi jutalmazásokban részesülhetnek:

az osztályközösség előtti dicséret

igazgatói dicséret az iskolaközösség és a nevelőtanács előtt

szülőknek címzett szóbeli vagy írásbeli dicséret

különböző ösztöndíjak odaítélése

saját jövedelemből származó anyagi juttatás

oklevelek, diplomák, dicséretek

jutalomkirándulások és táborozások

az iskola éltanulója cím odaítélése.

108. cikkely: Tantárgyversenyeken vagy egyéb tanulmányi versenyeken elért kimagasló eredményekért a tanulót anyagilag is lehet jutalmazni törvényszabta határok között.

109. cikkely(1): Tanév végén, az arra érdemesült tanulókat diplomákkal (oklevelekkel) lehet jutalmazni iskolaszinten, az osztálytanító/osztályfőnök javaslatára vagy igazgatói javaslatra.

(2) Diplomát kaphat:

aki egy adott tantárgyból egész tanévben 10- es osztályzatot ért el, vagy végig „Foarte bine” minősítést kapott

aki a legjobb magatartást tanúsított egész tanévben és az osztályban köztiszteletnek örvend

az osztály első 3 tanulója, akik 9,00-en felüli általánost ért el, a következő 3 általános dicséretben részesül

kimagasló eredményeket értek el helyi, megyei, országos vagy nemzetközi szinten szervezett versenyeken, kiállításokon, fesztiválokon

kimagasló erkölcsi tettet hajtottak végre

aki a legkevesebb hiányzást gyűjtötte össze a tanév folyamán

aki egyéb, helyi, iskolai, dicséretre méltó dolgot művelt.

A tanulók büntetése

110. cikkely(1): Azok a tanulók, akik az iskolai belső rendszabályt és a vonatkozó törvényes határozatokat tetteikkel átlépik, büntethetőek.

(2) A tanulókra kirótt büntetések a következők:

megjegyzés a magatartásra vonatkozóan

szóbeli figyelmeztetés

írásbeli megrovás

az ösztöndíj (bármelyik) ideiglenes / vagy végleges megvonása

órákról való eltávolítás 3-5 napra

büntetésből származó, az iskola másik osztályába való áthelyezése vagy más iskolába való tanácsolása

az iskolából való eltanácsolás kilátásba való helyezése

az iskolából való eltanácsolás.

(3) A megjegyzésen és a figyelmeztetésen kívül mindenik büntetési formát írásban kell közölni a szülőkkel.

111. cikkely(1):A megjegyzés a tanuló magatartására vonatkozik, és azt kell kilátásba helyezni, hogy magatartásának nem változása komolyabb büntetést vált ki.

(2) A megjegyzés az osztálytanító / osztályfőnök feladata.

112. cikkely: Az osztályközösség, a nevelőtanács előtti szóbeli figyelmeztetés esetén az osztálytanító / osztályfőnök ráébreszti a tanulót tettének súlyára, és kilátásba helyezi a szigorúbb büntetést, ha magatartása nem változik.

113. cikkely(1): Az osztálytanító / osztályfőnök írásban megrója a tanulót, kiemelve a megrovás okát, a tanuló tettét.

(2) A büntetést a nevelőtanács hozza meg az osztályt tanító pedagógusi tanács észrevételezése után

(3) A büntetést bejegyzik a tanács jegyzőkönyvtömbjébe, és az osztályfőnök ismerteti a nevelőtanáccsal félév végén.

(4) Az írásbeli megrovást az osztályfőnök szerkeszti meg, az igazgatóval együtt aláírja, beiktatódik az iskola iktató regiszterébe, az osztályfőnök személyesen kézbesíti a szülőknek, vagy törvényes úton postázza.

(5) A megrovást az osztályfőnök bevezeti az osztálynaplóba, feltüntetve az iktatószámot is.

(6) A megrovás magaviseleti jegy levonásával társul.

114. cikkely(1):Az ösztöndíj ideiglenes vagy végleges megvonását az igazgató rendeli el az osztálytanács és a nevelőtanács határozata után.

(2) A büntetés magaviseleti jegy levonásával jár, amit a nevelőtanács fogad el.

115. cikkely(1):A  tanulót  3 – 5 napra való eltiltása csak a tanórai jelenlétére vonatkozik. Az eltiltás idején a tanuló egyéb iskolai feladatokat kap, úgy, mint könyvtári önképzés, olvasás vagy egyéb, az igazgató által megszabott iskolai tevékenységet jelent. A tevékenységeknek meg kell felelniük a tanuló életkori sajátosságainak, és nem veszélyeztethetik a tanuló fizikai és lelki integritását.

(2) Amennyiben a tanuló visszautasítja ezeket a tevékenységeket, a hiányzások igazolatlanként bekerülnek a naplóba.

(3) A büntetést be kell vezetni az osztálynaplóba, feltüntetve az okirat számát és keltezését.

(4) Ez a büntetés nem alkalmazható az elemi osztályokban.

(5)A büntetés magaviseleti jegy levonásával jár, amit a nevelőtanács fogad el.

116. cikkely: Egy másik, párhuzamos osztályba való áthelyezés a mi iskolánk esetében lehetetlen.

117. cikkely(1):Az iskolából való eltanácsolás kilátásba való helyezésének (preaviz de exmatriculare) iratát az osztályfőnök szerkeszti meg, és azon tanulókra vonatkozik, akik 20 igazolatlan órát halmoztak fel különböző tantárgyakból, vagy egy tantárgy összóraszámának 15%-át igazolatlanul hiányozták. Az iratot az osztályfőnök és az igazgató írják alá, és aláírás ellenében átadják a szülőnek (ha a tanuló kiskorú) vagy a tanulónak, ha az nagykorú.

(2) Ez a büntetés nem alkalmazható az elemi osztályokban.

(3) A büntetést be kell vezetni a tanulók nyilvántartási regiszterébe és az osztálynaplóba, és fel kell tüntetni az osztálytanács jegyzőkönyvébe.

(4) A büntetés magaviseleti jegy levonásával jár, amit a nevelőtanács fogad el.

118. cikkely(1): Az iskolából tanév végéig való eltávolítása a tanulónak háromféle lehet:

újrairatkozási joggal a következő tanévben ugyanabba az osztályba

újrairatkozási jog nélkül ugyanabba az osztályba

az összes oktatási intézményből való kitiltás bizonyos időre.

(2) Ez a büntetés nem alkalmazható a kötelező közoktatásban lévő osztályok esetében (tehát csak 11. osztálytól érvényes)

119. cikkely(1):Az újrairatkozási joggal a következő tanévben ugyanabba az osztályba büntetést csak a líceum 11. osztályától felfelé lehet alkalmazni olyan kihágásokért, melyeket a nevelőtanács rendkívül súlyosnak minősít.

(2) Ez a büntetés már érvényes 40 igazolatlan hiányzás az összóraszámból vagy egyetlen tantárgy keretén belül felhalmozott 30%-os hiányzás az illető tantárgy összóraszámából egy tanév idején.

(3) A büntetés foganatosítását az osztálytanács terjeszti a nevelőtanács elé.

(4) Amennyiben a büntetés a felhalmozott igazolatlan hiányzások miatt akarjuk alkalmazni, csak a kicsapás előtti eltanácsolás kilátásba való helyezésének (preaviz de exmatriculare) procedúrája után lehetséges.

(5) A büntetést be kell vezetni a nevelőtanács jegyzőkönyvébe, az osztálynaplóba, a tanulók nyilvántartási regiszterébe és az anyakönyvi regiszterbe.

(6) A büntetést az igazgató hozza a szülő tudomására írásban és aláírás ellenében, vagy közli a diákkal (ugyanaz a procedúra, mint előbb), ha az nagykorú.

(7)A büntetés magaviseleti jegy levonásával jár, amit a nevelőtanács fogad el.

120. cikkely(1): Az újrairatkozást nem engedélyező büntetés szintén csak a líceumi osztályok 11-12. osztályaiban lehet alkalmazni súlyos kihágások elkövetése esetében.

(2)A büntetés foganatosítását az osztálytanács terjeszti a nevelőtanács elé.

(3) A büntetést be kell vezetni a nevelőtanács jegyzőkönyvébe, az osztálynaplóba, a tanulók nyilvántartási regiszterébe és az anyakönyvi regiszterbe.

(4) A büntetést az igazgató hozza a szülő tudomására írásban és aláírás ellenében, vagy közli a diákkal (ugyanaz a procedúra mint előbb), ha az nagykorú.

(5)A büntetés magaviseleti jegy levonásával jár, amit a nevelőtanács fogad el.

121 cikkely (1): Az összes oktatási intézményből való kitiltás bizonyos időre büntetés 3 – 5 évre szólhat nagyon súlyos kihágások elkövetése esetében.

(2) Ezt a büntetést a mindenkori tanügyminiszter hagyja jóvá, miután az iskola igazgatója felterjeszti ezt a javaslatot nevelőtanácsi határozat után, mellékelve az összes bizonylatot a büntetés jogosságát illetően.

(3) A büntetést tanügyminiszteri rendeletben közlik a szülővel aláírás ellenében vagy a tanulóval, ha az nagykorú.

122. cikkely(1): A 113-117. cikkelyek a magaviselet levonására vonatkozó előírásaik érvényüket vesztik, amennyiben a büntetett tanuló a félév / tanév végéig kifogástalan magatartást tanúsít.

(2) A büntetés felfüggesztését az a szerv / személy kezdeményezheti, aki a büntetést kirótta.

123. cikkely(1): A kötelező közoktatásban (tehát 10. osztályig ) lévő tanulók esetében 10 igazolatlan óra felhalmozása az összóraszámból egy magaviseleti jegy levonását eredményezi, vagy egy tantárgy óraszámának 10%-a jelenti egy jegy levonását.

(2) Azon tanulók, akiknek magaviseleti jegye az előző tanévben 9-nél kisebb volt, nem jelentkezhetnek pedagógiai osztályba.

124. cikkely(1): Azon kiskorú tanulók szülei vagy nagykorú tanuló esetében a tanuló, akik rongálják, összetörik, eltulajdonítják az iskola vagyonát, kötelesek a kárt megtéríteni.

(2) Amennyiben a tettes személye nem derül ki, a kárt az egész osztályközösség viseli.

125. cikkely(1): A 110(2) cikkelybe foglalt büntetések ellen [kivétel a 121(1)] a szülők vagy a tanulók fellebbezhetnek a vezetőtanácsnál 5 kalendarisztikus napon belül a büntetés kiszabása után.

(2) A fellebbezést 30 napon belül kell megoldani a beadási dátum után. A fellebbezés megoldása végleges marad és akár megtámadható a területi civil bíróságon.

3.FEJEZET

A diáktanács

126. cikkely: Mindenik osztályközösség képviselteti magát egy titkos szavazattal megválasztott taggal az iskola diáktanácsában. A tanároknak tilos a tanulók befolyásolása.

127. cikkely(1): A diáktanács az iskola partnere, és a diákok érdekeit képviseli az iskolai életben, a diáktanács juttatja kifejezésre a tanulók véleményét az iskolai életről.

(2) A diáktanács egy saját működési szabályzat alapján fejti ki tevékenységét, melyet minden tanév elején bemutatnak jóváhagyásra az igazgatónak

(3) A nevelőtanácsból egy személy biztosítja a kapcsolatot a tantestülettel és a diáktanáccsal.

(4) Az iskola vezetősége biztosítja a logisztikát a diáktanács működéséhez.

128. cikkely: A diáktanács a következő hatáskörrel rendelkezik:

képviseli a diákság érdekeit és közvetíti a tanulók véleményét az iskolai életről az igazgató, a nevelőtanács felé

védi a tanulók érdekeit és jelzi, ha azok sérülnek

megoldásokat kér az iskola vezetőségétől a diákokat érintő problémákra

kezdeményezhet iskolán kívüli tevékenységeket, ünnepségeket, kulturális rendezvényeket, versenyeket, kirándulásokat

gyűjtési akciókat kezdeményezhet a szűkös anyagiak között élő társaik megsegítésére

támogatja az iskolai szintű rendezvényeket

javaslatokat tehet az iskola belső rendszabályzatának jobbítására

önkéntes akciókat szervezhet, ennek felelőse iskolánkban PÉTER JÚLIA tanárnő

amennyiben a megválasztott vezető személyzet nem végzi munkáját, új választásokat írhat ki.

129. cikkely: A diáktanácsot a következő testület alkotja:

• elnök
• alelnök
• titkár
• tagok, az osztályok képviselői
• az elnök, az alelnök és a titkár képezik a Végrehajtó Bizottságot.

130. cikkely(1): A diáktanács elnökét titkos szavazással választják meg az osztályközösségeket képviselő diákok.

(2) A diáktanács elnöke megfigyelői státusszal részt vesz a vezetőtanács ülésein akkor, amikor diákokat érintő probléma a téma

(3) Az ülésre az igazgató írásban hívja meg a diáktanács elnökét.

(4) A diáktanács elnöke tagja a minőségbiztosítási (CEAC) bizottságnak is.

131. cikkely: A diáktanács elnökének hatásköre:

tagja a megyei diáktanácsnak

vezeti a diáktanács üléseit

a diákság szóvivője a tantestület felé

a diáktanács ülésén tárgyaltakat a vezetőtanács tudomására hozza

joga van javasolni egy-egy tag tisztségből való felmentését, ha az nem végzi munkáját

mandátuma 2 évre szól.

132. cikkely: A diáktanács alelnöke indokolt hiányzás esetén átveszi az elnöki szerepet.

                      Mandátuma 2 év.

133.cikkely: A diáktanács titkára vezeti a jegyzőkönyveket. Feljegyzi a diákok javaslatait, észrevételeit. Mandátuma 2 év.

134. cikkely: A diáktanácsnak kötelessége jeleznie a vezetőtanács, illetve a nevelőtanács felé azokat az oktató-nevelői tevékenységben észlelt  problémákat, melyekkel a diákság szembesül az iskolában.

135.cikkely: Azon tanulók, akiknek lehúzták a magaviseleti jegyét, nem vehetnek részt a diáktanácsban.

4.FEJEZET
Iskolán kívüli nevelő tevékenység

136. cikkely:Az iskolán kívüli tevékenységeknek motivációs jellegük kell hogy legyen, erősíteniük kell az iskolában a szervezeti életet, s nem utolsó sorban hozzá kell járulniuk a tanulók tanulmányi helyzetének javításához, a teljesítőképesség növeléséhez.

137.cikkely: Az iskolán kívüli nevelő tevékenységeket tanórán kívül kell megszervezni akár az iskola területén, akár más, erre alkalmas helyeken.

138. cikkely: Tartalmukat tekintve ezek lehetnek: nevelő jellegű programok és projektek, versenyek, fesztiválok, kiállítások, kulturális tapasztalatcsere, kirándulások, táborozások, csapatépítő tevékenységek, sport és turisztikai jellegűek, kerekasztal beszélgetések, szimpóziumok, tanulmányi látogatások, múzeumi látogatások, alkotó műhelyek stb.

139.cikkely: Ezek a tevékenységek akár osztályszintűek, akár iskolaszintűek is lehetnek.

140. cikkely: Az iskolán kívüli nevelői tevékenységeket nevelőtanácsi szinten kell eldönteni, ahol jelen vannak a diáktanács képviselői is, figyelembe véve a diákok és a szülők óhajait, elvárásait.

141. cikkely: Olyan kirándulások, táborozások esetében, melyek Udvarhelyről való eltávozást igényelnek, be kell tartani a vonatkozó minisztériumi rendelkezéseket a szállításra, elszállásolásra, szülői beleegyezésre stb. vonatkozóan.

142. cikkely(1): Az iskolán kívüli nevelői tevékenységek évi értékelését az iskola program- és projektfelelőse végzi.

(2) Ezt az értékelőt a nevelőtanácsnak és a vezetőtanácsnak is be kell mutatni.

5.FEJEZET
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 

1.ALFEJEZET

A tanulók eredményeinek értékelése.  A tanulmányi helyzet lezárása

143. cikkely: A vonatkozótörvények szerint, a tanulót külön-külön minden tantárgyból értékelni kell.

144. cikkely(1): A értékelést ritmikusan kell végezni a törvényes előírás szerint.

(2) Minden modul tartalmaz egy-egy időszakot, amikor az elsajátított kompetenciákat kell értékelni. Ennek az időszaknak a célkitűzései:

a didaktikai tevékenység eredményeinek javítása

az ismeretek rögzítése és rendszerezése

a lassúbb tanulási ritmussal rendelkező tanulók felzárkóztatása

a kimagasló teljesítményre képes tanulók serkentése.

145. cikkely(1): Az értékelési eszközök megválasztása a tanulók életkori sajátosságaitól és a tantárgy természetétől függ. Ezek lehetnek:

szóbeli értékelés

írásbeli dolgozat

kísérletek és/vagy gyakorlati próbák

referátumok és/vagy projektek

portfóliók.

(2) Az elemi osztályokban, a gimnáziumi osztályokban és a líceumi osztályokban, a gyakorlati és művészeti tantárgyak kivételével, minden tantárgyból legalább egy írásbeli felmérőt is kell íratni félévenként.

146. cikkely(1): A jegyeket kötelező módon a tanárnak be kell írnia az ellenőrzőbe.

(2) Mindenik tantárgyból legalább annyi jegyet kell kapjon egy tanuló, ahány óra van az illető tantárgyból egy héten, plusz még hármat.

(3) A bukásra álló tanulók esetében legalább egy jeggyel több kell hogy legyen egy évben mint a (2) pont előírásaiban van azzal a kikötéssel, hogy az utolsó jegyet a félév utolsó két hetében kell kapnia a tanulónak, amennyiben az megjelenik órán.

(4) Ha a bukásra álló tanuló nem jelenik meg az utolsó két hétben, és orvosi igazolást sem hoz, a tanuló lezáratlan marad.

(5) 147. cikkely(1): Tanév végén a pedagógusok kötelessége a tanulók tanulmányi helyzetének lezárása.

(2) Mindenik tanév végén az osztályfőnök az osztályt tanító tanárok tanácsával közösen eldöntik a tanulók magaviseleti jegyét.

148. cikkely(1): Az évi általánosokat a következőképpen kell kiszámolni:

az évi általánost a jegyek számtani középarányosa adja, a tizedeket a közelebbi egészhez kerekítjük. A 0,5 jegyet felkerekítjük.

az évi általánost a félévenként minden tantárgyból elért általánosok és a magaviseleti jegyek általánosának számtani középarányosa adja, két tizedessel számolva.

150. cikkely: Minden osztályban az évi általánosokat az illető tantárgyat tanító pedagógus számítja ki, és írja be az osztálynaplóba. A magaviseleti jegyeket, általánosokat az osztályfőnök vezeti be a naplóba.

151. cikkely(1): A testnevelési órák alól felmentett tanulóknak jelen kell venniük az órán, de nem kapnak jegyet, minősítést, és év végén nem záródnak le ebből a tantárgyból.

(2) Az orvosilag felmentett tanulók esetében a tanár beírja a naplóba a tantárgy rubrikájába „scutit medical în semestrul....” vagy „scutit medical în anul şcolar....”, beírva az igazolás számát és kibocsátási dátumát. Az igazolást a titkárságon lévő tanulói iratcsomóhoz kell csatolni.

(3) A felmentett tanulóknak is kötelező sportfelszerelésben megjelenniük órára, kivételt képez, ha a tanulónak be van gipszelve a keze vagy a lába. Amennyiben nem jelennek meg órán, az óra igazolatlan hiányzásként bekerül a naplóba.

(4) Az orvosilag felmentett tanulónak a tanár különböző, nem megerőltető feladatot adhat, vagy a tanuló elvégezheti a testnevelésórán a gyógytornász által előírt gyakorlatokat.

152. cikkely(1): A tanulóknak nem kötelező a vallásórák látogatása. Tanév elején jelezheti részvételi vagy nem részvételi szándékát. Évközben nem lehet ezen változtatni. A tanév végi általánost  e tantárgy nélkül kell lezárni.

(2) Ezek a tanulók a vezetőtanács által meghatározott tevékenységeket végeznek a tanítás idején, amíg társaik vallásórán vannak.

153. cikkely(1): Haladónak minősül egy tanuló akkor, ha minden tantárgyból minimum 5-ös vagy „Suficient” minősítést kap, és magaviseleti jegye nem kevesebb, mint 6-os.

(2) A pedagógiai osztályokban, ha magaviseletből 8-nál kisebb évi átlagosa van, nem folytathatja tanulmányait ebben az osztályban. Ezek a tanulók a következő tanévvel kezdődően más profilú osztályba kell iratkozzanak.

154. cikkely: Lezáratlannak minősül egy adott tantárgyból év végén a tanuló akkor, ha a következő esetek közül valamelyik vonatkozik rá:

igazoltan és igazolatlanul hiányzott az illető tantárgy összóraszámának 50%-án

nincs megfelelő számú jegye/minősítése különböző okok miatt, mások, mint az előbbiek (kórházi kezelés, pl.)

155. cikkely:

(1) A tanév végén lezáratlan tanulókat az iskola vezetősége által megszabott periódusban kell lezárni, de a pótvizsgák előtt.

(2) Azok a tanulók, akik a lezárási vizsgán 1 – 2 tantárgyból nem érnek el átmenő osztályzatot, jelentkezhetnek a pótvizsgára is.

156. cikkely(1): Pótvizsgára bukott az a tanuló, aki két tantárgyból „insuficient” minősítést, illetve 5-ös alatti jegyet kap, és aki a lezárási vizsgán 1 vagy 2  tantárgyból nem ment át.

(2) Évente egy pótvizsgát szerveznek a Tanügyminisztérium által meghatározott periódusban.

157. cikkely(1): Osztályismétlőnek minősül egy tanuló, ha:

a tanév végén több mint két tantárgyból „insuficient” vagy 5-nél alacsonyabb általánost ért el

magaviseletből tanév végén „insuficient” vagy 6-nál alacsonyabb jegyet kapott

nem jelentkezik a pótvizsgára

a tanév végén lezáratlan tanuló legalább egy tantárgyból nem jelentkezik lezárási vizsgára

a tanulót visszairatkozási lehetőséggel tanácsolták el az iskolából; ebben az esetben az iskolai dokumentumokba be kell írni: "Repetent prin exmatriculare, cu drept de reînscriere în aceeaşi unitate de învăţământ sau în altă unitate de învăţământ".

(2) Az előkészítős és az I. osztály végén a tanulót nem lehet osztályismétlőnek minősíteni. Azok a tanulók, akik bármilyen természetű tanulási zavarokkal küszködtek, az osztályközösségben maradnak, de a következő tanévben szakemberek bevonásával felzárkóztató programokban vesznek részt.

158.cikkely(1): Az osztályismétlő tanulónak, minden szinten, joga van ugyanabba az iskolába visszairatkozni a következő tanévben még akkor is, ha ezzel az osztálylétszám átlépi a törvényes keretet.

(2) A líceumi 11 – 12. osztályos tanulók csak egyszer maradhatnak osztályismétlőnek. Amennyiben másodszor is osztályismétlőnek minősülnek, tanulmányaikat látogatás nélküli oktatásban folytathatják.

159. cikkely(1): A pótvizsgák lejárta után, annak a tanulónak, aki csak egy tantárgyból nem kapott átmenő osztályzatot, joga van újravizsgáztatást kérni, amit az igazgató kérés alapján hagy jóvá.

(2) A kérést az iskola titkárságára kell beadni 24 órán belül az eredményhirdetés után.

(3) Az újravizsgáztatást a kérés beadása után 2 napon belül kell megtartani, de mindenképpen tanév kezdete előtt.

(4) Az újravizsgáztatási bizottságot az igazgató nevezi ki, de más pedagógusokat, mint a rendes pótvizsga időszakában.

160. cikkely(1): A tanév végi pótvizsgára vagy lezárási vizsgára jelentkező tanulók az egész évi anyagból fognak vizsgázni, amiket a tanterv előír.

(2) Különbözeti vizsga esetén a tanulónak azokból a tantárgyakból kell vizsgáznia, melyeket előbbi iskolájában nem tanult, s csak a törzsanyag képezheti a vizsga tárgyát.

 (5) Opcionális tantárgyakból nincs különbözeti vizsga, de a tanulónak fel kell vennie az osztály által választott tantárgyat.

161. cikkely: 18 éves kortól az óralátogatási kötelezettség megszűnik. Azok a tanulók, akik 18 éves korukig nem fejezték be a kötelező oktatást (10 osztályt), és 3 évvel meghaladják a korhatárt, látogatás nélkülin folytathatják tanulmányaikat.

162. cikkely(1): Azok a tanulók, akik külföldön megkezdett tanulmányaikat Romániában óhajtják folytatni, csak a Tanügyminisztérium  által, külföldön végzett tanulmányaik honosítása után és a különbözeti vizsgák letétele után válhatnak romániai tanulókká.

(2) A honosítási procedúra lejártáig mint „hallgatók” (audienţi) részt vehetnek az oktatásban, minden iskolai helyzetüket, eredményeiket egy ideiglenes naplóba vezetik be

(3) A tanuló besorolását a kért osztályba egy, az igazgató által kinevezett bizottság dönti el, figyelembe véve a tanuló minden adottságát, s amennyiben a bizottság nem találja megfelelőnek a kért osztály szintjéhez, javasolhatja a szülőnek egy kisebb osztályba való beírását a gyereknek.

(4) Ha szülő visszautasítja a bizottság javaslatát, a szülő felelősségvállalás terhe alatt, amit aláírással bizonyít, kérheti a gyerek besorolását a kért osztályba.

(5) A honosítási iratcsomót a szülő állítja össze és leadja az iskola titkárságára. Az iskola továbbítja az iratcsomót a tanfelügyelőségre, innen a minisztériumba, s az iratcsomó visszatérte után válik a gyerek az iskola rendes tanulójává.

163. cikkely(1): A nevelőtanács véglegesíti az adott időszakban elért eredményeket, valamint a tanulók magaviseleti jegyét.

(2) Az osztályfőnököknek kötelessége 10 napon belül értesíteni azokat a szülőket, akiknek gyermeke tanév végén nem ért el átmenő osztályzatot, ugyanakkor feltüntetve a pótvizsga és / vagy a lezárási vizsgák idejét.

2.ALFEJEZET
Az iskolában szervezett vizsgák

164. cikkely(1): Az iskolában szervezett vizsgák a következők:

a.    pótvizsga azon tanulók számára, akik tanév végén legtöbb 2 tantárgyból nem értek el átmenő osztályzatot, lezárási vizsga a tanév végén valamilyen oknál fogva lezáratlan maradt tanulók számára

b.    különbözeti vizsga azon tanulók számára, akik esetében ez szükségeltetik

c.    a bilngv – angol és a pedagógiai 9. osztályt megelőző angol nyelvismeret, valamint készségpróbák (zene, torna, beszédkészség, rajz) a pedagógiai osztály esetén.

(2) A 9. osztályba való felvételi, valamint az országos értékelő vizsgák tanügyminiszteri rendelet alapján történnek, megadott metodológia szerint.

(3) Tilos az elemi osztályokba való beíratás előtt szelektáló vizsgát szervezni. Az ilyen típusú vizsga csak a művészeti és a sportosztályok esetében engedélyezett, adott metodológia szerint.

(4) Azon tanulók, akik a 9. osztályba történő beiratkozás előtt intenzív vagy bilingv-angol osztályba jártak vagy nyelvi kompetencia vizsgát tettek, amit A2 diplomával tudnak igazolni, a 9. osztályba való kizáró jellegű angol nyelvi kompetencia vizsgára nem kell hogy jelentkezzenek, hivatalból 10-es osztályzatot ismernek el nekik.

(5) A különbözeti vizsgaidőszak általában vakációban van, s ebben az esetben nincs újravizsgáztatás, amennyiben az első vizsga sikertelen volt.

165. cikkely(1): A vizsgabizottságokat az igazgató határozattal nevezi ki vezetőtanácsi határozat után. A pótvizsgai bizottságnak van egy elnöke és két vizsgáztató tagja, s ez a bizottság állítja össze a vizsgatételeket.

(2) A két vizsgáztató bizottsági tag közül egyik a tanulót tanító tanár lehet.

(3) Amennyiben a tanuló és a tanár között bármilyen természetű konfliktus van, az igazgató másik vizsgáztató tanárt nevezhet ki.

166. cikkely(1):Az írásbeli dolgozat időtartama 90 perc 5 – 12. osztályokban a tétel kézbesítése után.

(2) A vizsgatételen 2 feladványsornak kell lennie, melyek közül egy kötelező, s a tanuló választhatja ki.

(3) A szóbeli vizsga tanár – diák dialógusán alapszik, tételhúzás alapján. A tételek száma kétszerese kell hogy legyen a diákok számának. Mindenik tételen két feladatnak kell lennie, s a tanuló egyszer cserélhet tételt.

(4) Mindkét vizsgáztató tanár ad egy egész jegyet szóbeli vizsgán, de az írásbeli vizsgán tizedek és századok is szerepelhetnek. Az általánost a két próbán elért jegyek középarányosa adja, és ez képezi a vizsga végső eredményét. A 0,50 pontot a tanuló javára kell írni.

167. cikkely: A pótvizsgán, a lezárási, illetve a különbözeti vizsgán elért eredmény képezi a tanuló évi általánosát az adott tantárgyból, s ez beszámítódik a tanuló összáltalánosába.

168. cikkely(1): Azok a pótvizsgás vagy halasztott lezárású tanulók, akik iratokkal igazolt okok miatt nem tudnak megjelenni a vizsgán, s ezt a vizsga időpontja után 7 napon belül igazolni tudják, vezetőtanácsi határozat alapján később is vizsgára jelentkezhetnek, de az új tanév megkezdése előtt.

(2) Rendkívüli, iratokkal igazolt esetekben – kórházi kezelés, ágyhozkötöttség -  tanfelügyelőségi engedéllyel tanév kezdete után is lehet vizsgáztatni a tanulót.

169. cikkely(1): A pótvizsga, halasztási vizsga, valamint az újravizsgáztatási jegyeket a vizsgakatalógusokba a vizsgáztató tanárok írják be, az osztálynaplóba pedig az iskola titkársága viszi be a vizsga lejárta után legtöbb 5 napon belül.

(2) A különbözeti vizsga eredményeit a vizsgakatalógusba a vizsgáztató tanárok vezetik be, a naplóba meg az anyakönyvi regiszterbe az iskola titkára vezeti be.

(3) A vizsgakatalógust aláírják a vizsgáztató tanárok és a vizsgabizottság elnöke azonnal a vizsga lejárta után.

(4) A vizsgák lejárta után a vizsgabizottság elnöke az összes dokumentációt átadja az iskola titkárnőjének.

(5) Az írásbeli dolgozatokat az iskola levéltárában egy évig kell megőrizni.

(6) Mindenféle vizsga eredményét legkésőbb másnap nyilvánosan ki kell függeszteni, s az első nevelőtanácsi jegyzőkönyvbe fel kell tüntetni.

6.FEJEZET
A TANULÓK ISKOLAVÁLTOZTATÁSA

170. cikkely: A tanulónak joga van iskolaváltoztatáshoz, osztályváltoztatáshoz egy iskolán belül, profilváltáshoz, szakképesítés-váltáshoz, stb.

171. cikkely: A helyváltoztatáshoz a két iskola vezetőtanácsának jóváhagyása szükséges.

172. cikkely: Ha a fogadó osztály létszáma z áthelyezett tanulóval meghaladja a törvényes keretet, tanfelügyelőségi jóváhagyás szükséges.

173. cikkely: Abban az esetben, amikor profil és / vagy szakváltás áll fenn az áthelyezéskor, szükséges a különbözeti vizsga megszervezése a két tanterv közötti eltérést adó tantárgyakból. Pedagógiai osztályokba nem lehet átíratkozni

174. cikkely: Líceumi osztályok tanulói a következő feltételek mellett kérhetik áthelyezésüket egyik iskolából a másikba:

9. osztályban az áthelyezést csak tanév végén lehet kérni azzal a feltétellel, hogy a bejutó jegy legalább az utolsó bejutóéval egyenlő vagy annál nagyobb

különleges egészségügyi problémák esetén, orvosi iratokkal igazolva, a fenti feltételek mellett tanév közben vagy a tanév megkezdése előtt is át lehet helyezni a tanulót

10 – 12. osztályokban az áthelyezés a fenti feltételek betartásával lehetséges; ezektől eltérő esetben a vezetőtanácsnak kell döntenie.

175. cikkely: Félév közben, tanév idején az áthelyezések csak a következő esetekben lehetségesek:

a szülők lakhelyváltoztatása

orvosi – iratokkal bizonyított – javaslatra

líceumi osztályokból szakiskolai osztályokba

intenzív / bilingv osztályból más osztályba

egyéb különleges, vezetőtanács által hozott döntés után.

176. cikkely(1): A különleges bánásmódot igénylő (CES) tanulókat, állapotuk alakulásának függvényében, irányítani lehet a normális közoktatás felé vagy fordítva.

(2) A fenti áthelyezésre az a pedagógus tehet javaslatot, aki foglalkozott a tanulóval, s a megyei szaktanácsadói testület hagyja jóvá.

(3) Az áthelyezés engedélyezése után a befogadó iskola 5 munkanapon belül elkéri a tanuló iskolai helyzetét, amit a származtató iskola 10 napon belül el kell juttasson a befogadó iskolához.

VIII. RÉSZ
AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE 

1.FEJEZET
Általános rendelkezések

177. cikkely: Az oktatási intézmények értékelésének két alapvető formája van:

az iskola értékelése tanfelügyelői inspekciók során

az oktató-nevelő tevékenység külső és belső értékelése.

178. cikkely(1): A Tanfelügyelőség a Tanügyminisztérium által kibocsátott szabályzat szerint végzi az iskolai inspekciókat.

(2) A törvény által biztosított hatáskörben a tanfelügyelőség a következőkben végez inspekciót:

az oktató-nevelő tevékenység irányítása, ellenőrzése és felügyelete

ellenőrzi, felügyeli és értékeli az iskola vezetését

2.FEJEZET

Az oktató-nevelő tevékenység minőségének belső értékelése

179. cikkely(1): A törvényes előírásoknak megfelelően iskolánkban is működik a minőségbiztosítási bizottság (CEAC).

(2) A minőségbiztosítási bizottság (CEAC) kidolgozza a saját tevékenységi stratégiáját és működési rendszabályzatát.

(3) Az iskolában kifejtett oktató-nevelő tevékenység minőségéért az iskola vezetősége a felelős.

180. cikkely(1): A minőségbiztosítási bizottság (CEAC) összetételét, hatáskörét és felelősségeit  a vonatkozó törvények szabályozzák.

(2) Bármelyik külső, ARACIP vagy Tanügyminisztérium által végzett ellenőrzés az iskola

minőségbiztosítási bizottsága (CEAC) által végzett bejegyzések elemzésén alapszik.

3.FEJEZET

Az oktató-nevelő tevékenység minőségének külső értékelése

181. cikkely(1): Az iskolai értékelésnek egy specifikus formája az ARACIP által végzett értékelés az intézmények akkreditálása, működési engedélyük, valamint periodikus értékelése céljából

(2) Ezt az értékelést törvényes előírások szerint az országos minőségbiztosítási bizottság tagjai végzik.

IX. RÉSZ

NEVELÉSI PARTNEREK

1. FEJEZET
A szülők jogai 

182. cikkely:A szülőnek joga van, a törvény szabta keretek között, megválasztani gyermeke számára a legmegfelelőbb iskolát.

182. cikkely(1): A szülőnek joga van a gyermekéhez fűződő információk beszerzéséhez.

(2) A szülő meglátogathatja gyermeke iskoláját, ha:

felkérték egy osztályfőnöki, pedagógusi vagy igazgatói beszélgetésre

közös tevékenységet szerveznek szülők és pedagógusok között

valamilyen iratot, kérést akar letenni az iskola titkárságán.

(3) A vezetőtanácsnak procedúrát kell kidolgoznia a szülők iskolalátogatásának szabályozása céljából.

(4) A szülők jogi személyiségű szervezetet hozhatnak létre, mely saját statummal rendelkezik.

183. cikkely(1):A szülőnek joga van egy konfliktusoldó, személyes beszélgetéshez a pedagógussal, osztályfőnökkel, igazgatóval, amennyiben gyermeke körül valamilyen konfliktushelyzet alakult ki.

(2) Amennyiben ez a beszélgetés nem járt eredménnyel, a szülőnek joga van írásban fordulni az iskola vezetősége felé.

(3) Ha ez sem járt sikerrel, a szülő írásban kérheti a tanfelügyelőséget a helyzet megoldása céljából.

(4) Ha az (1), (2), (3) pontokban felsoroltak is kudarcot vallottak, a szülőnek joga van a tanügyminisztérium segítségét kérni.

2.FEJEZET

A szülők kötelezettségei

184. cikkely(1): A szülőnek kötelessége biztosítani gyermeke iskoláztatását, nyomon követnie az óralátogatását tanulmányai befejeztéig.

(3)  A szülőnek kötelessége havonta egyszer felvenni a kapcsolatot az osztálytanítóval/ osztályfőnökkel, szóba állnia a tanárokkal, osztályfőnökkel, hogy tájékozódjék gyermeke tanulmányi helyzetéről.

(5) A szülő felelősséget  és kártérítést vállal, amennyiben gyermeke az iskolai felszerelést, tárgyakat rongálja.

(6) Az elemi osztályos gyerekeket a szülőnek el kell kísérnie reggel az iskola kapujáig, s a tanórák végén az iskola kapujánál kell várnia a gyerekét. Amennyiben ez lehetetlen, egy meghatalmazott személynek kell ezt megtennie.

185. cikkely: Tilos bárkinek szóbelileg, fizikailag, pszichikailag sérelmeznie, bántania a tanulót és/vagy az iskola személyzetét.

3. FEJEZET
A szülői egyesület (testület)

186. cikkely(1):A szülői egyesületet (testületet) egy osztályközösségi tanulók szülei alkotják.

(2)A szülői egyesület döntéseket hozhat az iskola, a pedagógusok és az iskola vezetőségének  támogatása céljából.

(3) A szülői egyesület ülésein csak általános, az osztályközösség életére vonatkozó kérdéseket tárgyalhatnak. A személyes, egy-egy tanulóra vonatkozó problémákat csak az érintett tanuló szülejének jelenlétében szabad tárgyalni.

187. cikkely(1):A szülői egyesületet az osztálytanító/osztályfőnök hívhatja össze, a szülői egyesület elnöke vagy a testület 1/3 része vagy saját kezdeményezésre.

(2) Félévenként egy gyűlést kell összehívni, vagy rendkívüli esetekben többet is. Törvényes az ülés, ha fele + 1 szülő van jelen, határozatokat, döntéseket csak ebben az esetben lehet hozni.

(3) A döntéshozatalhoz a jelen lévő szülők fele+1 szavazata szükséges. Amennyiben nincs meg a megfelelő létszám, 7 napon belül új testületi gyűlést kell összehívni.

4.FEJEZET

A szülői bizottság

188. cikkely(1): Mindenik osztályközösség szintjén szülői bizottságot kell létrehozni.

(2) A szülői bizottságot az első általános szülői értekezleten, egyszerű többségi szavazattal választják meg a szülők, s ennek az új tanév megkezdése után 30 napon belül meg kell történnie.

(3) A szülői bizottság 3 tagból áll: egy elnök és 2 tag. A funkciókat az első, alakuló ülésen a szülők döntik el, és az osztálytanító / osztályfőnök tudomására hozzák.

(4) A szülői bizottság képviseli a szülők érdekeit a nevelőtanácsban, az iskola vezetésében.

189. cikkely: A szülői bizottság a következő hatáskörrel rendelkezik:

gyakorlatba ülteti a szülői testület által hozott határozatokat, döntéseket

támogatja az osztálytanítót / osztályfőnököt különböző projektek, iskolai vagy iskolán kívüli rendezvények lebonyolításában

támogatja az osztálytanítót / osztályfőnököt a hiányzások kiküszöbölésében

anyagi támogatásokat, forrásokat kutathat fel az iskolai tevékenységek finanszírozásához

hozzájárul az iskola anyagi bázisának gyarapításához, modernizálásához

támogatja az osztálytanítót / osztályfőnököt a tanulók pályaorientációjában

anyagi alapok beszerzésével támogatja az osztályközösség tevékenységét

a szülői bizottság elnöke képviseli a szülői testületet az iskola vezetősége előtt.

190. cikkely(1): A szülői bizottság pénzzel is támogathatja az iskola, az osztályterem javításainak, modernizálásának költségeit. Erre határozat nem szükséges.

(2) Egy osztályközösség vagy iskolai tevékenység fizikai személytől való támogatása nem jelenthet semmilyen előnyt a támogató személy gyereke számára.

(3) Szigorúan tilos gyerekeket vagy pedagógusokat pénzgyűjtési akciókba bevonni.

5.FEJEZET

Iskolai szülői tanács

191. cikkely: Iskola szinten működik az Iskolai szülői tanács, amely a szülői bizottságok elnökeiből áll.

192. cikkely(1): Az iskolai szülői tanács a tagok közül megválasztja a tanács elnökét és 2 alelnökét. A funkciókat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Az iskolai szülői tanácsot az igazgató, az elnök vagy az egyik alelnök hívhatja össze, és szükség esetén ülésezik.

(3)Az iskolai szülői tanács jelöli ki a szülői képviseletet az iskola vezetőségébe.

(4) Az iskolai szülői tanács elnöke évente beszámol szülőtársainak a tanács tevékenységéről.

193. cikkely: Az iskolai szülői tanács hatásköre:

javaslatokat tehet a tanulók szabadon választott (CDS) tantárgyára vonatkozóan

támogatja az iskola és egyéb nevelőtevékenységet kifejtő intézmények közötti kapcsolatokat

támogatja az iskola vezetőségét a hiányzások kiküszöbölésében

népszerűsíti az iskolát a helyi közösség életében

támogatja az iskola mindennemű tevékenységét

támogatja az iskola vezetőségét a segítségre szoruló, különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatási lehetőségeinek megoldásában

hozzájárul az iskola anyagi bázisának gyarapításához, modernizálásához

támogatja az iskola vezetőségét a partnerségi kapcsolatok megvalósításában

támogatja az iskola vezetőségét a tanulók biztonságát célzó intézkedések foganatosításában

támogatja az iskola vezetőségét az „Iskola másként” heti tevékenységének megszervezésében.

194. cikkely: Az iskolai szülői tanács extrabudzsetáris forrásokat kutathat fel, adományok, szponzorizálásokat kereshet jogi és/vagy fizikai személyektől, s a forrásokat felhasználhatja:

az iskola anyagi bázisának gyarapítására, modernizálására

tanulók díjazása

iskolán kívüli tevékenységek támogatására

szegény sorsú gyerekek támogatására

egyéb jótékonysági célokra.

6.FEJEZET
Megállapodások, szerződések

195. cikkely(1): A gyerek iskolába való beíratásakor az iskola egy megállapodást köt a szülővel, amelyben szerepelniük kell a felek jogainak és kötelezettségeinek.

(2) Ez a megállapodás mindaddig érvényes, amíg a gyerek az iskola tanulója.

(3) Az esetleges változásokat egy melléklet tartalmazza, mely a megállapodás része.

(4) A megállapodást két példányban szerkesztik, mindkét félnek egy-egy példány, s az aláírás pillanatától érvényes.

7.FEJEZET
Iskola és közösség. Protokollumok az iskola és más intézmények között 

196. cikkely: A helyhatósági szervek és a helyi közösség egyéb szervei együttműködnek az iskola vezetőségével az iskola célkitűzéseinek megvalósításában.

197. cikkely: Az iskola külön vagy partnerségben a helyhatósági szervekkel, különböző közintézményekkel vagy magánintézményekkel, mint pl. művelődési ház, múzeum, színház, más oktatási intézmény stb. együttműködési megállapodást köthet egy állandó tanulási központ létrehozására bizonyos érdekeltségű célcsoportok érdekeinek kiszolgálásáért.

198. cikkely(1): A helyhatósági szervekkel kötött protokollum az iskola által kitűzött nevelő jellegű tevékenységekre vonatkozik.

(2) Ezeknek a tevékenységeknek nem lehet semmilyen politikai színezete, választási kampányjellege vagy vallási térítő szándéka.

(3) A helyhatósági szervek biztosítják az anyagi bázist ezeknek a tevékenységeknek a megszervezéséhez (pl. jégpálya, strand, stb.)

199. cikkely(1): Protokollumot lehet kötni civil szervezetekkel, rendőrséggel, csendőrséggel, művelődési intézményekkel, vallási szervezetekkel az iskola nevelő jellegű tevékenységének optimizálása céljából.

(2) A protokollumnak tartalmaznia kell a felek felelősségvállalását törvényes keretek között.

(3) Az együttműködés eredményeit, lebonyolítási mozzanatait nyilvánossá lehet tenni akár az írott sajtóban, akár TV-ben, rádióban vagy az iskola honlapján.

(4) Külföldi iskolákkal is partnerségi szerződést lehet kötni, amennyiben ez a tanulók ismereteit, általános műveltségét és személyiségvonásait gazdagítja.

Titlul X
Dispoziţii finale şi tranzitorii 

    Art. 266. -   Se interzice constituirea de fonduri de protocol sau a oricărui alt fond destinat derulării examenelor/evaluărilor naţionale. 

   Art. 267. -   În unităţile de învăţământ, fumatul este interzis, conform prevederilor legislaţiei în vigoare. 

   Art. 268. -   În unităţile de învăţământ se asigura dreptul fundamental la învăţătură şi este interzisă orice formă de discriminare a antepreşcolarilor/preşcolarilor/copiilor/elevilor şi a personalului din unitate 

   Art. 269. -   În termen de 30 de zile de la data publicării prezentului regulament în Monitorul Oficial al României, consiliile de administraţie ale unităţilor de învăţământ sunt obligate ca, pe baza acestuia şi a dispoziţiilor legale în vigoare, să aprobe propriile regulamente de organizare şi funcţionare. 

   Art. 270. -   La data intrării în vigoare a prezentului regulament, orice dispoziţie contrară se abrogă. 

   Art. 271. -   Anexele 1-5 fac parte integrantă din prezentul regulament. 

ANEXA Nr. 1
Lista orientativă a comisiilor de lucru care pot funcţiona la nivelul unităţilor de învăţământ 

Comisii cu caracter permanent

Comisii cu caracter ocazional

• Comisia pentru curriculum

• Comisia pentru programe de susţinere educaţională

• Comisia de evaluare şi asigurare a calităţii

• Comisia de inventariere

• Comisia pentru prevenirea şi reducerea violenţei în mediul şcolar

• Comisia de recepţie bunuri

• Comisia pentru frecvenţă, combaterea absenteismului şi a abandonului şcolar

• Comisia de casare, de clasare şi valorificare a materialelor rezultate

• Comisia pentru perfecţionare şi formare continuă

• Comisiile pentru organizarea examenelor

• Comitetul de securitate şi sănătate în muncă

• Comisia pentru verificarea documentelor şcolare şi a actelor de studii

• Comisia pentru situaţii de urgenţă

• Comisia de cercetare disciplinară

• Comisia pentru întocmirea orarului şi asigurarea serviciului pe şcoală

• Comisia pentru recensământul populaţiei şcolare

• Comisia pentru control managerial intern

• Comisia consiliere, orientare şi activităţi extraşcolare

• Comisia de gestionare SIIIR

• Comisia pentru mentorat

• Comisia pentru programe şi proiecte educative

• Comisia pentru olimpiade şi concursuri şcolare

• Comisia pentru prevenirea şi combaterea discriminării şi promovarea interculturalităţii

• Comisia internă de evaluare continuă (pentru învăţământul special şi special integrat)

ANEXA Nr. 2

Modelul contractului educaţional 

  Antet şcoală 

    Având în vedere prevederile Legii educaţiei naţionale nr. 1/2011, cu modificările şi completările ulterioare, ale Regulamentului de organizare şi funcţionare a unităţilor de învăţământ preuniversitar aprobat prin OMEN nr. , ale Legii nr. 272/2004, privind protecţia şi promovarea drepturilor copilului, republicată, 

    Se încheie prezentul: 

 

CONTRACT EDUCAŢIONAL 

 

   I.Părţile semnatare 

   1.(Unitatea de învăţământ) . . . . . . . . . ., cu sediul în . . . . . . . . . ., reprezentată . . . . . . . . . . prin director, dna/dl . . . . . . . . . . 

   2.Beneficiarul indirect, dna/dl. . . . . . . . . . . părinte/tutore/susţinător legal al elevului, cu domiciliul în . . . . . . . . . ., 

   3.Beneficiarul direct al educaţiei, . . . . . . . . . . elev. 

   II.Scopul contractului: asigurarea condiţiilor optime de derulare a procesului de învăţământ prin implicarea şi responsabilizarea părţilor implicate în educaţia beneficiarilor direcţi ai educaţiei. 

   III.Drepturile părţilor: drepturile părţilor semnatare ale prezentului contract sunt cele prevăzute în Regulamentul de Organizare şi Funcţionare a Unităţilor de Învăţământ Preuniversitar şi în Regulamentul de organizare şi funcţionare al unităţii de învăţământ. 

   IV.Părţile au cel puţin următoarele obligaţii:*) 

   *)Contractul educaţional-tip urmează a fi particularizat, la nivelul fiecărei unităţi de învăţământ, prin decizia consiliului de administraţie. 

 

   1.Unitatea de învăţământ se obligă: 

   a)să asigure condiţiile optime de derulare a procesului de învăţământ; 

   b)să răspundă de respectarea condiţiilor şi a exigenţelor privind normele de igienă şcolară, de protecţie a muncii, de protecţie civilă şi de pază contra incendiilor în unitatea de învăţământ; 

   c)să ia măsuri pentru aplicarea de sancţiuni pentru abaterile disciplinare săvârşite de personalul unităţii de învăţământ, în limita prevederilor legale în vigoare; 

   d)să ia măsuri pentru aplicarea de sancţiuni pentru abaterile disciplinare săvârşite de elevi, în limita prevederilor legale în vigoare; 

   e)personalul din învăţământ trebuie să aibă o ţinută morală demnă, în concordanţă cu valorile educaţionale pe care le transmite elevilor şi un comportament responsabil; 

   f)personalul din învăţământ are obligaţia să sesizeze, la nevoie, instituţiile publice de asistenţă socială/educaţională specializată, direcţia generală de asistenţă socială şi protecţia copilului în legătură cu aspecte care afectează demnitatea, integritatea fizică şi psihică a elevului/copilului; 

   g)personalul din învăţământ trebuie să dovedească respect şi consideraţie în relaţiile cu elevii şi cu părinţii/reprezentanţii legali ai acestora; 

   h)personalului din învăţământ îi este interzis să desfăşoare acţiuni de natură să afecteze imaginea publică a elevului, viaţa intimă, privată şi familială a acestuia; 

   i)personalului din învăţământ îi este interzis să aplice pedepse corporale, precum şi să agreseze verbal sau fizic elevii şi/sau colegii. 

   j)se interzice personalului didactic să condiţioneze evaluarea elevilor sau calitatea prestaţiei didactice la clasă de obţinerea oricărui tip de avantaje de la elevi sau de la părinţii/aparţinătorii/reprezentanţii legali ai acestora. 

   k)sunt interzise activităţile care încalcă normele de moralitate şi orice activităţi care pot pune în pericol sănătatea şi integritatea fizică sau psihică a copiilor şi a tinerilor, respectiv a personalului didactic, didactic auxiliar şi nedidactic, precum şi activităţile de natură politică şi prozelitismul religios 

   2.Beneficiarul indirect - părintele/tutorele/susţinătorul legal al copilului/elevului are următoarele obligaţii: 

   a)obligaţia de a asigura frecvenţa şcolară a elevului în învăţământul obligatoriu şi de a lua măsuri pentru şcolarizarea elevului, până la finalizarea studiilor; 

   b)la înscrierea copilului/elevului în unitatea de învăţământ, părintele/tutorele/susţinătorul legal are obligaţia de a prezenta documentele medicale solicitate, în vederea menţinerii unui climat sănătos la nivel de grupă/clasă pentru evitarea degradării stării de sănătate a celorlalţi elevi/preşcolari din colectivitate/ unitatea de învăţământ; 

   c)părintele/tutorele/susţinătorul legal al elevului are obligaţia ca, cel puţin o dată pe lună, să ia legătura cu educatoarea/învăţătorul/institutorul/profesorul pentru învăţământul preşcolar/ profesorul pentru învăţământul primar/profesorul diriginte pentru a cunoaşte evoluţia copilului/elevului; 

   d)părintele/tutorele/susţinătorul legal al elevului răspunde material pentru distrugerile bunurilor din patrimoniul şcolii, cauzate de elev; 

   e)să respecte prevederile regulamentului de organizare şi funcţionare al unităţii de învăţământ; 

   h)părintelui/tutorelui/susţinătorului legal îi sunt interzise agresarea fizică, psihică, verbală a personalului unităţii de învăţământ. 

   3.Beneficiarul direct are următoarele obligaţii: 

   a)de a se pregăti la fiecare disciplină/modul de studiu, de a dobândi competenţele şi de a-şi însuşi cunoştinţele prevăzute de programele şcolare; 

   b)de a frecventa cursurile, în cazul beneficiarilor primari ai educaţiei din învăţământul de stat, particular şi confesional autorizat/acreditat cu frecvenţă; 

   c)de a se prezenta la cursuri şi la fiecare evaluare/sesiune de examene organizată de unitatea de învăţământ, în cazul elevilor din învăţământul obligatoriu, înscrişi la cursuri cu frecvenţă redusă; 

   d)de a avea un comportament civilizat şi o ţinută decentă, atât în unitatea de învăţământ, cât şi în afara ei; 

   e)de a respecta regulamentul de organizare şi funcţionare al unităţii de învăţământ, regulile de circulaţie, normele de securitate şi de sănătate în muncă, de prevenire şi de stingere a incendiilor, normele de protecţie a mediului; 

   f)de a nu distruge documentele şcolare, precum cataloage, carnete de elev, foi matricole, documente din portofoliu educaţional etc.; 

   g)de a nu deteriora bunurile din patrimoniul unităţii de învăţământ (materiale didactice şi mijloace de învăţământ, cărţi de la biblioteca şcolii, mobilier şcolar, mobilier sanitar, spaţii de învăţământ etc.); 

   h)de a nu aduce sau difuza, în unitatea de învăţământ, materiale care, prin conţinutul lor, atentează la independenţa, suveranitatea şi integritatea naţională a ţării, care cultivă violenţa şi intoleranţa; 

   i)de a nu organiza/participa la acţiuni de protest, care afectează desfăşurarea activităţii de învăţământ sau care afectează participarea la programul şcolar; 

   j)de a nu deţine/consuma/comercializa, în perimetrul unităţii de învăţământ şi în afara acestuia, droguri, substanţe etnobotanice, băuturi alcoolice, ţigări; 

   k)de a nu introduce şi/sau face uz în perimetrul unităţii de învăţământ orice tipuri de arme sau alte produse pirotehnice cum ar fi muniţie, petarde, pocnitori, brichete etc., precum şi sprayuri lacrimogene, paralizante sau altele asemenea care, prin acţiunea lor, pot afecta integritatea fizică şi psihică a beneficiarilor direcţi ai educaţiei şi a personalului unităţii de învăţământ; 

   l)de a nu poseda şi/sau difuza materiale care au un caracter obscen sau pornografic; 

   m)de a nu aduce jigniri şi de a nu manifesta agresivitate în limbaj şi în comportament faţă de colegi şi faţă de personalul unităţii de învăţământ sau de a leza în orice mod imaginea publică a acestora; 

   n)de a nu provoca/ instiga/participa la acte de violenţă în unitate şi în afara ei; 

   o)de a nu părăsi incinta şcolii în timpul pauzelor sau după începerea cursurilor, fără avizul profesorului de serviciu sau a învăţătorului/institutorului/profesorului pentru învăţământul primar/profesorului diriginte. 

   V.Durata contractului: prezentul contract se încheie, de regulă, pe durata unui nivel de învăţământ. 

   VI.Alte clauze: vor fi înscrise prevederi legale, conform Legii Educaţiei Naţionale nr. 1/2011, cu modificările şi completările ulterioare şi Regulamentului de Organizare şi Funcţionare a Unităţilor de Învăţământ Preuniversitar, cu modificările şi completările ulterioare, ale Legii nr. 272/ 2004 privind protecţia şi promovarea drepturilor copilului. 

    Încheiat azi, . . . . . . . . . . , în două exemplare, în original, pentru fiecare parte. 

 

 

Unitatea şcolară,

Beneficiar indirect**),

 

Am luat la cunoştinţă,
Beneficiar direct, elevul,
(în vârstă de cel puţin 14 ani)

 

 

   **)Părintele/tutorele/susţinătorul legal, pentru elevii din învăţământul antepreşcolar, preşcolar, primar, gimnazial şi liceal, respectiv elevul, pentru învăţământul postliceal. 

 

ANEXA Nr. 3

 

Procedura generală de intervenţie la nivelul unităţii de învăţământ în situaţii de violenţă 

 

    În cazul unei forme uşoare a violenţei şcolare: 

   1.dacă sancţiunea nu e prevăzută în Regulamentul de organizare şi funcţionare al unităţii de învăţământ 

    ↓ Este sesizată comisia de violenţă şi conducerea şcolii (dacă este cazul) 

    ↓ Se realizează o anchetă detaliată 

    ↓ Este luată o decizie privind aplicarea sau nu a unei sancţiuni 

    ↓ Se stabilesc măsuri de asistenţă pentru victimă/agresor 

   2.dacă sancţiunea este prevăzută în Regulamentul de organizare şi funcţionare al unităţii de învăţământ 

    ↓ Se convoacă Consiliul clasei (se analizează cazul, se propune şi se stabileşte o sancţiune) 

    ↓ Se sancţionează elevul → învăţător/institutor/profesor învăţământ primar/diriginte 

    ↓ Aplică sancţiunea 

    ↓ Informează părinţii, tutorii sau susţinătorii legali 

    ↓ Recomandă măsuri de asistenţă pentru victimă şi agresor 

    ↓ Monitorizează intervenţiile, colaborând cu părinţii şi psihologul şcolar 

    În cazul unei forme grave de violenţă şcolară: 

   •Dirigintele → anunţă conducerea unităţii de învăţământ 

    ↓ Sesizează Autorităţile competente (Jandarmeria/Poliţia de Proximitate/DGASPC etc.) 

    ↓ Sesizează părinţii, tutorii sau susţinătorii legali 

    ↓ Informează inspectoratul şcolar (consilierul de imagine), în raport cu gravitatea faptei 

    ↓ Înştiinţează Comisia de violenţă 

   •Comisia de violenţă → realizează o anchetă detaliată 

    → propune măsuri specifice 

    → convoacă Consiliul clasei 

    ↓ Se stabileşte/propune sancţiunea 

   •Dirigintele → Aplică sancţiunea conform Regulamentului de organizare şi funcţionare al unităţii de învăţământ 

   •→ Completează Fişa de înregistrare a cazului de violenţă şi o transmite persoanei desemnate de Comisia de violenţă să centralizeze fişele şi să le înregistreze în baza de date 

   •Psihologul şcolar → realizează consilierea psihologică pentru victimă/agresor 

   •Dirigintele şi psihologul şcolar → colaborează cu familia elevului 

    → monitorizează cazul 

   •Comisia de violenţă se asigură că fenomenul de violenţă a fost înregistrat, că măsurile de intervenţie au fost puse în aplicare şi urmăreşte impactul acestora asupra actorilor implicaţi în cazul de violenţă respectiv. 

ANEXA Nr. 4
Procedura generală de intervenţie la nivelul unităţii de învăţământ în situaţii de violenţă ce necesită intervenţia poliţiei/ jandarmeriei/ poliţiei locale/ambulanţei. 

  Incinta unităţii de învăţământ reprezintă toată zona şcolii, incluzând sălile de clasă, cancelarie, coridoare, terenul de sport, anexele, curtea şcolii, etc. 

    Proximitatea unităţilor de învăţământ este reprezentată de suprafaţa de teren situată în afara curţii unităţii, precum arterele rutiere, căile de acces către unitatea de învăţământ, spaţiile verzi din jurul şcolii, alte spaţii publice situate în apropierea acesteia. 

   •Dacă violenţa exercitată constă într-un incident de agresiune simplă şi a fost cauzatoare doar de vătămări corporale uşoare (lovire uşoară cu palma ori cu dosul palmei), autorul fiind elev cu vârsta sub 14 ani, şcoala poate reacţiona prioritar pentru sancţionarea acestui comportament şi poate informa ulterior poliţistul de proximitate pentru aplanarea unei stări conflictuale între părinţii victimei şi cei ai agresorului. 

   •Dacă este vorba despre mai mult decât exercitarea unei violenţe corporale uşoare (lovirea repetată de intensitate medie a victimei, atunci poliţia/jandarmeria trebuie sesizată odată cu intervenţia echipajului unei ambulanţe, prin apelul telefonic de urgenţă la 112.) 

   •În toate cazurile de lovire sau alte violenţe exercitate împotriva unui elev, conducerea şcolii trebuie să informeze părinţii victimei şi instituţiile de aplicare a legii. 

    Cei ce vor desfăşura astfel de activităţi sunt cadrele didactice, personalul auxiliar şi personalul care asigură securitatea/paznicii unităţii şcolare, care se autosesizează sau sunt sesizaţi de izbucnirea sau derularea unui act de violenţă. 

    Monitorizarea (activităţile derulate), intervenţie 

    Atunci când un salariat al unităţii de învăţământ este sesizat sau se autosesizează despre existenţa unui eveniment de violenţă în unitatea de învăţământ sau în proximitatea acesteia, trebuie să respecte următoarele reguli procedurale, în funcţie de eveniment: 

   A.Pentru tipurile de violenţă, care cad sub incidenţa codurilor de la 1.10 la 1.14, 2.3, 3.3., de la 4.2 la 4.4 şi 4.6 din Nomenclatorul actelor de violenţă în şcoală, cadrul didactic/cadrul didactic auxiliar/personal de pază ce a fost sesizat sau s-a autosesizat de producerea unui eveniment, va proceda astfel: 

   -se deplasează de urgenţă (dacă nu se află deja) la locul unde se desfăşoară actul de violenţă respectivă; 

   -ajuns la locul evenimentului, acesta va efectua o scurtă analiză a actului de violenţă şi va comunica imediat conducerii unităţii de învăţământ despre cele constatate; 

   -se informează dacă sunt victime ce necesită îngrijiri medicale; 

   -dacă sunt victime care necesită îngrijiri medicale, sună la numărul de urgenţă 112 şi solicită o ambulanţă; 

   -directorul unităţii de învăţământ va informa de urgenţă reprezentanţii isnpectoratului şcolar; 

   -în cazul în care printre agresori sunt persoane violente, persoanele care au sunat la 112 vor solicita sprijin din partea personalul care asigură securitatea/paznicului şcolii pentru a preveni o eventuală degenerare a evenimentului şi vor solicita, de urgenţă, sprijinul poliţiei, jandarmeriei, poliţiei locale; 

   -până la sosirea echipajului de poliţie/jandarmerie/poliţie locală sau ambulanţă, după caz, se vor lua măsuri de asigurare a primului ajutor victimelor, solicitând sprijinul cadrului medical din cadrul şcolii (dacă există), conducerii şcolii, cadrelor didactice, consilierului şcolar, personalului de pază, după care vor lua măsuri pentru transportarea victimei/victimelor la cea mai apropiată unitate medicală de urgenţă; 

   -vor fi îndepărtaţi elevii care nu sunt implicaţi în eveniment şi care, prin zgomote, gesturi, îndemnuri, pot instiga sau amplifica dezordinea creată. În acest scop, se va folosi un ton autoritar, fără a adresa cuvinte jignitoare sau ameninţări, având în vedere vârsta şi comportamentul elevilor. Pe cât posibil, vor fi reţinute date despre agresor/agresori pentru identificarea lor ulterioară, în cazul în care aceştia ar reuşi să fugă şi nu ar fi cunoscuţi de elevi; 

   -pe cât posibil, autorii faptei vor fi izolaţi, conducându-i într-o încăpere din incinta unităţii de învăţământ; 

   -la sosirea ambulanţei, dacă este cazul, se vor da toate detaliile despre victimă şi modul cum s-a întâmplat actul de violenţă; 

   -pe cât posibil, se vor lua măsuri de protejare a locului producerii infracţiunii; 

   -la sosirea echipajului poliţiei/jandarmeriei/poliţiei locale se vor oferi toate datele necesare în vederea identificării elevilor/sau a altor persoane implicate în comiterea faptei, precum şi cauza/motivul incidentului (dacă se cunosc), măsurile preliminare luate de şcoală pentru soluţionarea evenimentului semnalat (în caz de agresiuni fizice - dacă a fost anunţat serviciul de ambulanţă sau în caz de incendiu dacă au fost informaţi pompierii); 

   -părinţii elevilor minori implicaţi, atât ca victimă, cât şi ca autor în incident vor fi solicitaţi să se prezinte de urgenţă la sediul şcolii; 

   -echipa de cercetare sosită la faţa locului, îndeosebi poliţistul de investigaţii criminale, va fi pus la curent cu toate datele şi informaţiile cu privire la participanţii la comiterea actului de violenţă, victime şi martori, precum şi activităţile şi măsurile luate din momentul sosirii la locul faptei. 

   B.Pentru tipurile de violenţă care cad sub incidenţa codurilor de la 1.2, 1.3, 1.5, 1.6, 2.5, 2.4, 3.2, 34, 3.5, din Nomenclatorul actelor de violenţă în şcoală, cadrul didactic/auxiliar ce a fost sesizat sau s-a autosesizat de producerea unui eveniment, va proceda astfel: 

   -după luarea la cunoştinţă şi, după caz, constatarea faptei şi a gravităţii ei, aceasta se aduce la cunoştinţa profesorului de serviciu, conducerii unităţii şcolare, administratorului (în cazul distrugerii de bunuri ale şcolii), profesorului diriginte etc.; 

   -în cazul în care fapta presupune introducerea de arme albe sau de foc se solicită sprijinul personalul care asigură securitatea/paznicului sau a altor cadre didactice, şi se sună la numărul de telefon 112, încercându-se izolarea şi reţinerea persoanei în cauză; 

   -în cazul în care aceasta reuşeşte să scape, se reţin cât mai multe date despre posesorul armei, în vederea informării echipajelor de poliţie/jandarmeriei sau, după caz, poliţistului de proximitate ce vor interveni la solicitare; 

   -dacă este elev al şcolii, se anunţă şi părinţii acestuia; 

   -în cazul în care fapta semnalată constă în furtul unui bun, distrugerea de bunuri (care se manifestă prin violenţă agresivă continuă), se procedează ca mai sus. 

Nomenclatorul actelor de violenţă 

Categorie                  Tip                                                                                                                                                                                     COD

1. Atac la persoană

• 1. Violarea secretului corespondenţei (accesarea fără consimţământul persoanei a calculatorului, telefonului mobil etc.)1.1.
• 2. Discriminare şi instigare la discriminare1.2.
• 3. Insulte grave, repetate1.3.
• 4. Ameninţări repetate1.4.
• 5. Şantaj1.5.
• 6. Înşelăciune1.6.
• 7. Instigare la violenţă1.7.
• 8. Violenţe fizice uşoare, fără arme (lovire)1.8.
• 9. Lăsarea fără ajutor sau lăsarea fără ajutor prin omisiune de înştiinţare1.9.
• 10. Fapte privitoare la viaţa sexuală (violul, actul sexual cu un minor, perversiunea sexuală, corupţia sexuală, seducţia, hărţuire sexuală)1.10.
• 11. Violenţă fizică gravă fără arme (vătămare corporală gravă)1.11.
• 12. Violenţă fizică cu arme albe1.12.
• 13. Violenţă fizică cu arme de focian.13
• 14. Omor sau tentativă de omorian.14

2. Atentat la securitatea unităţii şcolare

• 1. Introducerea unor persoane străine în incinta şcolii2.1.
• 2. Alarmă falsă2.2.
• 3. Incendiere şi tentativă de incendiere2.3.
• 4. Introducere sau port armă albă în spaţiul şcolar2.4.
• 5. Introducere sau port armă de foc în spaţiul şcolar2.5.

3. Atentat la bunuri

• 1. Însuşirea bunului găsit3.1.
• 2. Furt şi tentativă de furt3.2.
• 3. Tâlhărie3.3.
• 4. Distrugerea bunurilor unor persoane3.4.
• 5. Distrugerea bunurilor şcolii3.5.

4. Alte fapte de violenţă sau atentate la securitate în spaţiul şcolar

• 1. Consum de alcool 4.1
• 2. Consum de stupefiante sau alte substanţe interzise4.2.
• 3. Trafic cu stupefiante sau alte substanţe interzise4.3.
• 4. Automutilare4.4.
• 5. Determinarea sau înlesnirea sinuciderii4.5.
• 6. Suicid sau tentativă de suicid4.6.
• 7. Alte tipuri de violenţă4.7.